Szombaton reggel indultam útnak egyedül, de csak Biatorbágyig kellett mennem, hiszen a Bölény család ott vett fel engem. Bajnán már Évi és Ádám várt minket. Itt gyor kaja vásárlás a helyi ABC-ben, aztán egy jó erős fekete a a kocsmában, az út túloldalán, ahova a pesti brigád egyik fele is befutott.
Ezután már nemsokkal a murvás úton döcögtünk felfelé, majd a sorompótól kényelmes, lassú tempóban haladtunk a bánya irányába. Ádám bokáján még rögzítő kötés van, de hősbe igy is vállalta a trippet.
Évivel és Henivel bemelegitettünk a Vörös sarok nevű úton, majd a Huszonhárom karátos repedése jött.
Bölény és Ádám ekkor a "szokásos" utakat mászták az udvar jobb oldalán. Majd helycsere. Ádám felsővel ugyan, de kimászta a repedést... épp bokával majd redes megmászást is könyvelhetünk szerintem.
Én felsővel átmozogtam a Karate nevezetű utat... elraktam a közteseket, majd egy éles próbát is dobtam rá... Szépen ment az út, ahol a standolást egy statikus köztesrenyúlással oldottam meg... fene...Mindegy..gondoltam következő próba.. így is lett.
Bobi átmozogta a Laurát... szerintem hamarosan meg fogja mászni.
Éviék leléptek hamarabb, mert dolguk volt...mi még másztunk 1-2 utat. Az Orpheusra dobtam pár próbát, de az ujjaim azt mondták, hogy ne... Igy lassan hazabandukoltunk.
9re értem haza, gyors fürdés, majd kaja, és indulás Geriszon lakásbúcsúztató bulijába, ahol a battai elég szép számban képviseltették magukat. Hajnal 3ig tartott a móka s kacagás...
Hétvégén Kotechnik...úgy néz ki, hogy Csutorás elvtárs is csatlakozik :)
Eljött végre a mászós idő... elindult a szezon és megindultak a tripek is. Kiváncsian vártam milyen is lesz a pesti csapattal elmenni egy túrára... egyből egy 5 naposra. Pénteken két autóval vágtunk neki. Az egyik autó már délután öt óra fele útnak indult (Vera, Balázs,Geri, Feri, Gyurca). A másik kocsi (Bobi, Márk, Olivér és én) olyan 7 körül. Annyira ment a sztorizás, hogy az M1 esen indultunk el...majd csak később vettük észre hogy nem jó valami... gyors korigálás és egy megállóval már Zazidban is találtuk magunkat. Itt hamar elaludtunk, mivel mindenki munka után volt, és volt aki korán kelt...
Reggel kényelmesbe voltunk... bőséges reggeli, kávé, tea, majd olyan dél körül értünk a falhoz, majd egyből a márciusba vizesedés miatt nem megmászott utamat (Gorenjski - 7a) tudtam le másodjára, mint ahogy ezt Geri és Olivér is tette. Majd a birkózó (7a+) következett, amit Geri még aznap, Olivér másnap tudott le...én sajnos nem tudtam pihenni, mivel a sérült ujjamat nem nyomta a nagy fogás, igy ezt kihagytam. Nap végén még a Rodeo (7a) átmozgása volt porondon... de megmászás csak másnap következett.
Bobi megmászta a Flash Dance-t (7c), Vera egy 7c+ nehézségű (JSFK) utat abszolvált... Ezekután a Samsara-t (8a) projektelték, ami Bobinak ment is egy beleüléssel. Gyurca az Albanski-t ostromolta, de végül nem sikerült megmásznia, ahogy Ferinek a Popaj-t sem,bár nagyon közel volt hozzá...a tetejéből esett ki sajnos.
Hétfőn pihenőnapot tartott a brigád egyik fele. Feri és Gyurca a házban maradtak...aludtak, napoztak, stb.
Márk és én elindultunk Trieste-be hogy felfedezzük az olasz kisvárost. Eddig soha nem voltam még "digóföldön". Lenéztünk a tengerhez...szeretem ezt az érzést amikor egy tenger partján állok. Sós levegő, sirályok, hajók... szerencsésnek mondhatom magam hogy idén már harmadjára nézhettem végig a viz felületén, egészen a horizontig.
Ezután ettünk egy igazi olasz pizzát, majd a főtéren ittunk egy fantasztikus kávét. Életem legfinomabb koffeines itala volt... nem is értettem hogy mi is az valójában. 2,5 euro nem kevés érte, de elmondhatom hogy megérte.
Hazafele bevásároltunk még a koperi Lidlben, majd a bekötőúttól átvettem az autót, Márk pedig futni kezdett. 7,5 km a táv, de 90% ban emelkedik, és nem is akárhogyan... ki is volt eléggé mire visszaérkezett.
A többiek ezalatt bőszen másztak... és este 10 körül érkeztek haza...
Márk a következő két napban nagyon jó próbákat dobott egy "kan-áthajlásos" 8b/+ra, de sajnos a megmászás elmaradt. Ellenben szinte az út minden mozdulatát lencsevégre kaptam....
Másnap ismét mindenki a sziklákhoz indult... Én a lenti szektorban néztem ki egy nehezebb utat (Runo 7b+), de sajnos több próba után sem sikerült megmászni...nehéz még ez a fokozat egyelőre. Össze van rakva, remélem felerősödök rá őszre. Próbáltam még a Jumbo-t is, de a kunszt nem adta, így végül ezt is őszre halasztottam.
Szerdán délután 6 körül (de lehet hogy később) indultunk hazafelé. Az út sima volt... egészen Budaörsig, ahol az autóból furcsa kereplő hang jött ki, és mintha a kerék folyamatosan fékeződne... Lassan begurultunk a benzinkútra, ahová Bobi anyukája jött értünk, majd hazadobott minket. Valószínűleg kerékcsapágy a dolgok okozója...
KÖSZÖNJÜK Bobi anuykája!!!!!
Igy végül hajnal egyre értem haza. Nagyon jó kis trip volt, egy nagyon jó társasággal. Új embereket ismerhettem meg közelebbről... Remélem sok ilyen túrában lesz még részem!!
A trip zenéje:
Chill time
:)
Márk 1
Márk 2.
Trieste1
Trieste 2.
Gyurca is...
Üdv
2013. április 29., hétfő
Végre nálam is tavasz van!
Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen későn tapogattam volna először sziklát. Igaz nem is
volt ilyen hóviharos március se. Kb. a harmadik úthoz való rákészülődéskor bosszankodtam ezen a tényen, de rájöttem, nem kellett fogvacogva kivárnom a másikat hogy kimássza már az utat, vagy hogy az ujjak az út felénél melegedjenek meg. A mászócipőmet se kellett a polár pulcsimban melengetni ezzel is csökkentve a hideggel való találkozást. Várjunk csak, végül is tök jó hogy nem jöttem ki a hidegbe! Ez nem is olyan rossz. Ez az. Így fogom csinálni! Wellness mászó leszek! (hogy elkeserítsem magam, eddig is ez voltam, csak nem vallottam be magamnak:) Kényelmesedés ezerrel. Asszem ezt a betegséget télen kaptam el Axel Rose boulder termében. Öttöző? Szekkrény? Kulccsal? Meleg vizes mosddó? Jjahh majd kifelejtem: zárható klottyó!? Áruló lettem nem vitás!
Most jut eszembe: a hétvégi csókakői mászó délután (wellness délután) címe lehetne: Ádám fél lábbal bent volt az útban.. ;) A képeket remélem prezentálja majd.
A rövid böffenetem végére csatolok egy képet, mellyel egy picit igazolom néha önkéntes távollétemet a falaktól. Akinek van györöke az érti, akinek nincs érteni fogja:)
Péntek van... vége a melónak... az egy hónapos böjtöm is lejárt, tehát sörözni indulunk a ZP-be, majd a kopaszira, végül a Deákon kötünk ki. A józan ész suttogja, hogy nem szabad túlzásokba esni a sörrel, mert holnap mászás. Ezúttal (is) hallgatok rá és 11 körül otthon vagyunk. Reggel az autón egy kerékbilincs fogad. A miértnek a mertjét nem értem, mivel fél éve állok azon a helyen...Na mindegy, igy jártam. Nem volt olcsó, de remélem most boldogok. Ezért nemv eszek BKV bérletet, mert valahol igy törlesztek az igazságtalan pénzbirságokért. Reggel 10 kor indulunk a villától... Bea,Bobi, Márk és én. Az első utam "budapestiként" a bányába. Próbálom megfigyelni az utat, ami nem túl bonyolult. Bajnán egy jó kávé, ahol összetalálkozunk Travissel és Bencével is. Felértünk a bányába, ahol szomorúan tapasztaljuk hogy az Eső-fal vizes... és a Trapéz is. A légnyomás változására gyanakszunk a vizesedés okozójaként... Sebaj, az Illúzió száraz... amúgyis ott szeretnék mászni. Küklopsz... Tavaly próbálkoztam már vele, de nem sikerült, most újra szeretném próbálni, de előtte Travissel mászok egy 23 karátos repedést melegités gyanánt. Bobi sikeresen megmássza a Lélekharangot (8a+). Talán a megmászás utáni űr(?) vagy nem tudjuk, de nincs túl nagy öröm... Kicsit el sem hisszük hogy ez megtörtént :). Próbálom a régi projektet..sajna ezen a napon sem jött össze... de következőre sikerül. Próbáltam még egy Orpheust, ami nagyon kicsi peremekből és nagy nyúlásokból áll. Féltem az ujjamat, de a puding próbája az evés. Összerakom, amjd egy jó próbát dobok rá,de nem sikerül. Hazafele egy sör , cola..kinek mi, majd irány haza, hiszen reggel visszatérések.
Igy is lett. Vasárnap reggel találkozó 10:30 kor a villánál. Az előző napi csapat egy jó Bubb Ferivel egészül ki, aki Buddha tanitásait olvassa az autóban, valamint velünk is megoszt jónéhánny bölcseletet :). Ismét repedés bemelegitésnek, majd TR egy Karate, mivel vizes volt... ezt is meg kell mászni, mivel ment szépen az út. Ezután már csak az Orpheust próbáltam mert a másik projektem nagyon be volt foglalva :). A nehéz részt átmásztam, majd a pihenő résztől estem ki, mivel a vége nem volt összerakva... azt hittem az már menni fog simán...hát nem. Next time.
A hétvége megmászás nélkül is nagyon jó volt számomra, mivel jó idő volt, végre ismét sziklán mozoghattunk, és ami a legjobb, hogy az ujjam 90%on üzemel. Pénteken irány Misja!!! 5 nap mászás!!!
Eljött!! Itt van végre a várva várt tavasz. Ezen felbuzdulva elindultunk Várgesztesre. Most csak 40 perc késéssel indultunk :). De nem voltam mohó, mert kedden sikerült megrottyantanom az ujjamat. Amit másnap már be sem tudtam hajlitani. Varázs thai krémmel kenegettem, ami a harmadik napra már 25%ot javult, aztán már a teljes mozgásterét ki tudta használni. Terhelésnél fáj, de csak ha zártan fogok vele.
Tehát az óvatosan jelszóval indult meg a vasárnapi mászás. Elég sokan összejöttünk a déli fal előnyeit élvezve. Budapestről Éva, Andris és én indultunk útnak.
Dunaújvárosból Hi-Tech Gabi, és a Bölény család, majd fehérváron Ádám csatlakozott hozzájuk.
Levi és a szomszédok kint csapatták. Végül Tündi is befutott. Encivel és Oszival is találkoztunk végre. Télen nem lehet veleük összefutni. :)
A győri alakulat is képviseltete magát, végül Tomcsiék is feltűntek a szinen, akik a Tojás-falon csapatták. Elesett a Cápa és a Rája is! Gratula!.
Könnyebb utakoat próbáltam. Egész jól ment... bár ezek nem mérvadóak. A többiek hátul csapatták, igy én is hátramentem. Láttam hogy a Fekete özvegynek annyira nincsenek fájdalmas fogásai, igy megnéztem. Izgalmas pillanatok voltak az első mászásnál, de végül sikerült felmennem rajta, majd összeraktam és megmásztam.
A többiek is másztak sok-sok utat. Rengeteget beszélgettünk. Egyetlen negativum a napban, hogy Ádámnak kiment a bokája...Jobbulást!!
Fél hét körül hazafele indultunk, hiszen 20 órától Alex Honold tartott előadást a Lurdyban. Egy szimpatikus mászót ismerhettünk emg közelebbről, akinek a beszámolója jó hangulatban zajlott.
Borneói és szudáni expedicióiról mesélt, képeket mutatott, végül a szólómászást taglalta... kérdéseket is lehetett neki feltenni. Végül a fotózkodás sem maradhatott el.
Egészen pozitiv volt ez a hétvége. Sikerült kicsit feltöltődni a hosszú tél után!
Lassan április közepéhez érkezünk és még nem volt igazán jó idő Magyarországon. Oké, ez így nem igaz... egy nap mehettem volna gesztesre, de akkor inkább egy bulit választottam, azzal a jelmondattal, hogy "már úgyis itt a szezon, majd megyek jövőhéten". A januári Thaiföld után úgy gondoltam, hogy már csak a februárt kell kibirom, aztán márciustól csapatás. Sajnos nem igy jött össze. A terem iránt elvesztettem majdnem minden motivációmat, de muszáj csinálni, nehogy kárba vesszen az eddigi munka. Jövőhéten még egy battai bulder, aztán remélem már tényleg tudunk kint mászni. Titkon bízom benne, hogy az idő kompenzál... például hogy decemberben még lehet kint tevékenykedni :)
