Miután levajaztunk mindent a miskolci Gyökér barátunkal péntek délután már nagy erőkkel és motiváltsággal indultunk meg Miskolcra. Gyök felujjította a pecót és az egyik szoba egy 40 fokos kanáthajlást is kapott. Szerintem 5 percel érkezés után már a falon csüngtünk és pakoltuk össze a bouldereket. A könyököm sajnos még éreztem egy-egy behúzásnál, ugyhogy én próbáltam óvatosba nyomni. Már amennyire óvatos lehet az ember egy ekkora áthajláson... Miután kivégeztük a falat gyors vacsi után el is tettük magunkat másnapra.
Szombaton gyönyörű napsütésre virradt. Nem rohanunk sehova, de 10 körül már Fehérkő lábánál vagyunk. Ide lent még mindent hó és jég borit. A környék kissé megváltozott mióta utoljára voltam itt. Az erdő egy részét kivágták és az elhagyatott épületek helyén valami kaland park féleség épül. Állitólag valami libegő is lesz fehérkőre. Milyen érdekes a Bükki Nemzeti Park hozzá állása.... Mint a legtöbbünk számára ismeretes kb lehetetlen ma már jogszerűen a Bükki sziklákon mászni. Mert, hát a környezetet meg kell óvni a a környezetszennyező illegális mászóktol.... Azzal persze semmi gond, hogy tarra vágunk erdőket, hogy a több ezer turista kedvere libegőzhessen és kalandparkozhasson. Na de ez van és ezt kell elfogadni. Mi is ezt tesszük. Szarunk a Nemzeti Parkra és neki vágunk a hegynek, hogy egy jót másszunk a vakitóan fehér Feherkő sziklán. Ahogy a falhoz érünk lekerülnek rólunk a téli holmik. Innentől már a rövid gatya félmeszkó kombináció játszik. Rajtunk kivül csak egy parti van a falon. A helyi erő két aranyos kutyával szórakoztat minket. Először a könyebb 5-6 os utakkal melegitjük be magunkat és szoktatjuk magunkat a sziklán történő mászáshoz. Igen, az ember 2-3 hónap kihagyás után simán eltud szokni ettől... Aztan jöhet a Repedésnyom és a Verduni ősz egybe mászva. Itt már előkerülnek a kis peremek es apró lépések. Örömmel nyugtázom, hogy a könyökömben szinte semmi fájdalom nem jelentkezik. Miután kellően bemelegedtünk a mikro peremekre, jöhet a Sensei és a Fehérkő direkt bemászása. A Sensei-ben komoly hiányosságok vannak az utolsó akasztásnál. Sehogy sem jövünk rá a jó bétára, ugyhogy hagyjuk is. Viszont a Fehérkő direktet Gabi és Én is teljes egészében átmozogjuk. Ebből holnap még egy megmászás is lehet. Miután Gyökér is lemássza a maradék bőrét visszaereszkedünk a jeges völgybe. Otthon kiadós vacsi, italozás, mászós sztorik és mászos filmek nézése. Mi mást csinálna 3 mászó... :)
Vasárnap Máté barátommal bővül a csapat, így már 4-en kaptatunk felfelé a jeges emelkedőn. Elsőként érünk a falhoz, de hamar megtellik a placc. Összesen vagy 20-an lehetünk.. Szinte mindenki Miskolci vagy Barcikai. Talán Én lehetek az egyetlen kakukktojás. Az idő ma is kiválló és a motiváltság is megvan. A mászások a tegnapi ütemben zajlanak. Nehány bemelegítő út majd a 7esek aztan jöhét a Fehérkő direkt. Ekkor világosítanak fel a helyiek, hogy egy igen jó fogás (Egy mestersegésen fúrt lyuk.), amit tegnap használtunk nincs benn az útban. Szomorúan vesszük tudomásul, de azert mászunk egyett az útban. Sajnos ma már nem látunk esélyt a megmászásra. Sebaj van itt még mit mászni. Olyan 15:30 körül indulunk meg lefelé Lillafüredre. A bazársoron bekajálunk, visszavisszük a srácokat Miskolcra, majd tovább Budapest. 19:00-re sikerül is begurulni a végállomásra.
Összegzésül a szokásost tudnám elmondani. Fasza tripp, fasza társaság, kiválló időjárás és gyönyörű mászások. Ősszel tervezünk visszatérni....
Uff!
Gabó voltam
.jpg)
