Április 17-én reggel ismét célba vesszük Horvátországot. Tervek szerint első állomás Dabarski Kukovi, ahová a több kötélhosszas utak miatt megyünk. Igazság szerint egyszer másztam egy két kötélhosszas utat, onnan csak a para maradt meg bennem, mivel életem első ereszkedés ekkor történt meg 40 méterről. Végülis itt kell gyakorolni :)
Kicsit úgy vagyok ezzel az úttal mint egy kisiskolás gyerek aki versmondó versenyre készül. Várom is, valamint tartok is egy kicsit tőle. Felmerülnek kérdések bennem, hogy vajon milyen érzés lesz belemenni egy erősebb kunsztba mondjuk úgy 100 méter masagan, vagy úgy egyáltalán a magasság, a szikla milyensége, a kitettség érzése. Remélem nem lesz gond,sőt biztos vagyok benne hogy nem. Előre látom mikor felérkezünk a csúcsra, arcomra az adrenalintól majd széles mosoly ül ki.
MIVEL EZÉRT MEGYÜNK ODA!!!!!!!!!! Ez jut mindig eszembe amikor egy kicsit félve gondolok az útra. De persze a kihivás, mire vagyok képes stb gondolatok is vannak most a fejemben. Lényeg a lényeg hogy 3 napot fogunk tölteni egy óriási katlanban, ahol nincsen semmi, csak egy menedékház, ahova valószinűleg nem lehet majd bemenni.
A negyedik napon a cél Brsec, ahol deepwater solozni akarunk a maximum 17 fokig melegedő tenger felett. Ha bele esünk (márpedig bele fogunk), akkor nem lesz kellemes :)
Itt a harmadik és a negyedik éjszakát már apartmanban fogjuk tölteni, mert azért öt nap zuhanyzás nélkül elég meredek lenne. Meg hát persze a kényelem se elhanyagolható szempont.
Négy csillagos apartman 10euro/éjszaka, szerintem teljesen korrekt ár...főleg nekünk.
Képek vannak Dabarski Kukoviról egy régebbi bejegyzében, valamint videó is van, igaz Vela Draga most nem kerül teritékre:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése