A heti szokásos Csókai szériázások után mindig epekedve várom a hétvégét, hogy újabb és újabb utakat mászhassak, ne csak a jól megszokott (Ettől függetlenül nagyon-nagyon szeretett) utakat másszam. Miután páran összedugtuk a fejünk Tardosra esett a választás. Évi, Tündi, Zsolti, Andris és Én két naposra terveztünk, a bölény család a szombatot, Éva és Luca pedig a vasárnapot töltötte el a katlanban. Szombat reggel kételyek közepette indultunk Évivel Tardosra. Ekkor már Tündi Tatáról megnyugtató hírekkel jelentkezett, így a kétségeink is elillantak. A faluba érve megpillantottuk a hegyünket, ami felhőkbe burkolózva várt minket. Évivel mi értünk oda először. Rendeztük sorainkat, majd irány a fal. A felfelé vezető csupa sár, de mi bizakodunk, hiszen az eső nem esik. A falhoz érve boldogan nyugtázzuk, hogy minden száraz.
Nem sokat tökörészünk, percekkel később már a moha standjából jövök lefelé és a Napfekete direktet pucolgatom és a közteseket helyezem el. Az éles próba előtt még egyszer átmozgom, hogy letisztuljanak a még kérdéses részek... (Ekkor még jócskán akadtak...) Ekkor befutnak Tündiék, és Andris is, aki Borbély Gábort és barátnőjét is magával hozza.(Tatabányán csípte be őket stoppolás közben....) Évi a szembe lévő falon mászik két utat, majd megkérem Andrist, hogy fogjon meg a Napfeketében. Szépen haladok felfelé, de a kunsztba sajnos kiesek. Még mindig hiányzott a tökéletes kotta.:) Tökéletesítem, majd standakasztás után, nagy pihi következik. Közben Andris is ránéz az útra, és iszonyú küzdelmek árán, de sikerül összerakni neki is. Végre befut a Bölény család is, és a csúnya felhők és hideg ellenére egész szép mászóélet alakul ki a katlanban. Amíg Én pihenek Gábor sem tétlenkedik, megmássza a Bangladest, ezzel kipipálva a Tardosi nagy falat. A következő próbám már meghozza a gyümölcsét és örömmel akasztom a standba a kötelem Én is. Megkönnyebbültem ereszkedem lefele az útból, miközben már az újabb áldozaton töröm a fejem.... Heni, Tündi, Bölény és Zsolti is mássza a Mohát, Én még egy Zergét mászom, majd az egyre erősödő esőben, végül feladjuk a harcot és lemegyünk a halashoz.
Szerencsénkre az eső eláll és a jól megérdemelt hal+ sör után már nyugodt időben állítunk sátrakat. Kellemes beszélgetés után viszonylag korán nyugovóra térünk. Én a tőlem megszokott módon (Amikor kint alszom.) füldugóval alszom, így a hajnali 4 óra tájékában történteket simán átalszom. Reggeli ébredéskor mesélik el a többiek, hogy hajnalban kis híján ránk rontott egy pár fiatalból álló díszes csapat, akik ki akartak rabolni minket. Szerencsére volt köztük egy józan ésszel gondolkodó tag is aki, vissza tartotta a kiéhezett Orkokat, így ép bőrrel megúsztuk az incidenst.
Reggel 08.15-kor nyílt ki a szemem és boldogan könyveltem el, hogy a nap hét ágra süt. Nem kapkodtuk el a készülődést kb. 10-11 között értünk fel a bányába. A jó idő meghozza a mászókat is, így a mohá-s bemelegítés helyett más utat kell választanom. Töprengek egy picit, majd a Pele mellett teszem le a voksom. Még sosem volt elég bátorságom előlbe kimászni, de úgy érzem, hogy most már illik ezt az utat is kimászni. Halálhörgés és siralom közepette remegő lábakon, de sikerül egybe felmásznom. Nem ez lesz életem legszebb mászása, de ezt betudom a pszihés nyomásnak. :) Andris is felmászik, majd megkérem, hogy tegye át a kötelet a Sabotageba az új áldozatomba. :) Még sosem másztam és naggyából lövésem sincs arról mi miután következik, jobbnak látom ha maradok a jó öreg Toprope ismerkedésnél. Az ismerkedés elég hosszúra, nyúlik, mondhatni rámegy a vasárnapom. Ahogy telik az egyre többen leszünk, de szerencsére nincs tömeg. Oszi és Enci is befut, örülök, hogy látom őket, mindig jókat beszélgetünk... Andris ma is a Napfeketét ostromolja, Tündiék a hátsó falakon másznak Évi pedig a ma is a szembe oldalon mászik. Dél körül befut Éva Lucával és mindketten nagyot villantanak. Luca felmegy a szembe fal 5+-os útján Éva pedig a Moha és páfrányon sétál fel. Ezúton is gratula! Miután mindenki kellemesen elfárad 5 körül haza felé vesszük az irányt...
Köszönöm ezt a hétvégét Nektek!
Gabó voltaam...
Uff!
ui: Sajnos képek nem készültek
