Egy bitang kemény nap

A csütörtöki napom teljesen szabad volt, igy már előző héten lebeszéltük Andrissal, hogy menni kell valahova... A választásunk Kő-árokra esett.
Két könnyebb utat választottunk bemelegitőnek, majd mind a ketten sikeresen megmásztuk a Bükkfa poéta utat (balról - 8- -ra adnám igy). Majd elkezdtük nézegetni és összerakni a direkt verzióját is, melyet rengeteg bétával és próbából sikerült végül a tökéletesre fejleszteni... de a megmászás legközelebbre marad....
A nagy meleg és a sok próba nagyon leszivta az energiáinkat...gondoltuk még mászunk egyet, aztán átmegyünk a többiekhez Csókakőre...legalább a kocsiban pihenünk egy kicsit.
Az Oszinak az útját másztuk...ilyen kis lyukak vannak az allján. Ment is szépen az OS kisérlet... átmásztam a kunsztot, aztán egy megfáradt, erőtlen mozdulat, és már jöttem is le... elrontottam a kisérletet... sajnálom.
Jelezte a szervezet is hogy menni kell és enni kell :)

Tehát átmentünk Csókakőre... Nagy öröm volt mert nem csak ketten-hárman voltunk, hanem heten gyűltünk össze...jó volt egy nagyobb társaságban mászni...kicsit motivált is lettem.
Először a szokásos kétkaros utat másztuk "bemelegités" gyanánt, de alig birtam felmenni... Andris is összerakta az utat...legközelebb tuti kipipálja.
Következőnek egy éles próbát szerettem volna dobni a Szfinx (8) útra. Gabó mászta, beközteselte nekem, aztán nekivágtam, igaz nem sok esélyt láttam a megmászásra - ekkor már este nyolc óra lehetett...
Én lepődtem meg a legjobban amikor a kunsztot sikeresen és simán átmásztam. Jöhetett az erőkitartás...
Nézek magamelé...a legnehezebb akasztásnál nincs benne a köztes... (Gabó nem szokta akasztani). Ez egy kicsit lerongálta a pszihémet. Hála a megérzésemnek vittem magammal egy darab köztest, amit valamilyen szerencsés úton a jobb oldalamon helyeztem el... nagy nehezen megakasztottam, és visszaléptem a nem túl pihentető pozicióba...
Majd megindul a runout... Hatalmas orditás az utolsó kemény mozdulatokban, hiszen majdnem kiestem az útból, de sikerült bent tartanom magam...
Nagy öröm volt a standakasztásnál.. Eközben Attila aki 2-3 éve nem mászta a Krokodilt, és egy éve egyáltalán nem mászott ... felsővel ugyan, de kimászta... Le a kalappal, és reméljük nagy aktivitással vissza is tér közénk...

Szép nap volt, több megmászással... Még több ilyet!!

Üdv
Fidi