Történt az eset, hogy Máté és Dani is visszamondta kis-gerit... kezdtem pánikba esni, hogy kivel is fogom én csapatni a hét első három napjában?! Ekkor ugrott be, hogy Laci a nyáron nem dolgozik, és mondta is hogy hivjuk bárhova megyünk. Eszembe jutott még Ádám is aki nyári szünetét tölti éppen. Mindekettejük válasza igen volt... nagyon megörültem, hogy nem a fingerboardon kell lógnom magányosban...
Hétfőn délben indultunk meg szakadó esőben... de ahogyan egy régi klasszikust idéztem: "Örökké nem eshet"... kettő és három között értünk fel a bányába, ahol nagy meglepetésre zajlott az élet... Bence és Ervin nitteltek egy új utat a trapéz falon... ami a Hekker nevet viseli vélhetőleg 9- nehézségért. Amint elkészült az út Bence egyből meg is mászta...ezúton is gratulálok neki (képeket küldöm majd) . Mi a 23 karátos udvarban melegitettünk, amig a falak ronggyá nem áztak... Ajánlottak egy utat nekem ,ami a Lidérc (7+/8-), névre hallgat, amit el is kezdtem mászogatni. 3 akasztás, plusz a stand... nagyon kemény bulderes (nekem legalábbis). A harmadik akasztásnál estem ki rendszeresen , mert nem birtam rájönni miből is húzzam ki a kötelet. Szép zakókat hajtottam végre... olyan 4-5 métereket repültem lefelé minden próbából, végül A0-val megakasztottam, innen pedig már 2 mozdulat a srand zsebeken. A kötél felvitele után TR próbálkozam és raktam össze az utat... sajna a megmászásra nem maradt már erőm. Sebaj... újabb motiváció..ezt szeretem.
Az eső továbbra is esett, igy maradt a bor és a pálinka... 10 körül álomra hajtottuk a fejünket...
Éjszaka arra ébredtem hogy Ádám ordit...valami megijesztette... mint kiderült egy denevér repült az arcába... Innentől kezdve nem tudtam aludni, mivel Ádám stresszesen viselte az éjszakát... hajtotta az állatokat, bár inkább csak szavakkal, ami zavarta álom... 9 körül másztunk ki a zsákból...az idő még mindig felhős, de legalább nem esett...ismét 23 karátos udvar... pár 7 körüli út mászása, Laci lebünteti a Kölykök kedvencét(6+) előlben...(gratula). Valamint Ádi a 23karátost ... dobok még párat a Lidércre, majd átmegyünk a titkos udvarba... Banán és sör, Csókolom... Itt én már totálisan készen vagyok...bőröm sincsen már. Többiek csapattak még egy utat a napos udvarban, én visszaslattyogtam az esőfal alá és elfogyasztottam a vacsorámat..természetesen tojásrántottát.
Levertünk 1-2 páleszt, ment egy kis sztorizgatás, majd alvás. "szerencsére" Ádám az estét az illúzió fal alatt töltötte a tűz mellett...igy mindenki kipihenten ébredt :) Ilyen jót még nem aludtam soha az áthajlás alatti kövön...
Ébredés után eső...eső..eső... majd nap nap és napsütés....szép idő lett...talán túlságosan is.. bár mindegy volt. Még egyszer átmozogtam a lidércet, és nekem elég is volt... többiek 1-2 utat csapattak, majd pakolás után hazatértünk...
Nagyon jó napokat töltöttünk kint, bár nagyobb megmászás nekem nem volt...edzésnek és egy újabb szerelem létrejöttének (Lidérc) nagyon jó volt... Köszönöm szépen a lehetőséget
képek:
Bence a Hekkerben
Geri view
Lidérc 1.
Lidérc 2.
Camp
Fidi voltam
üdvözlégy kedves olvasó
2011. július 29., péntek
2011. július 23., szombat
Egy két érdekesség....
Örülök,hogy mi magyarok is csapatjuk az élvonalban,amit meg is mondhatjuk,eléggé dicsérendő,eme marha kemény és merev szponzorációval,ami kis hazánkban elérhető.
Lehet,hogy fociznunk kéne. :D
Gratula Zupán Tamásnak is a fb 8B JEIÉRT!!!!!
Most írok innen:
A Huber fivérek alakítottak egy nagyot. Thomas Huber ez év elején egy jóindulatú tumor eltávolítási operáción vett részt,aminek eredménye egy két hónapos szünet,és utána egy 9a s több kötélhosszas út megalkotása és kimászása Alexander Huberrel.
Grat nekik is.
Itt most esik,13 fok van. Ma Sparchen volt,holnap lehet Schleier Wasserfall -lesz. Időjárás függő.
Csütörtökön találkoztam a legerősebb Rosenheimi arccal,Heli Kotter-rel. Együtt bouldereztünk. Mármint ha ezt lehet együtt boulderezésnek nevezni. Ő mutatta én szenvedtem. Talán azért mert már neki is van 9a ja. Azt hiszem nem csak egy. De lényegtelen,hiszen baszott erős.
Beszélgettem vele edzés tervekről,mivel tesi tanárként melózik.
A közel jövőben felteszem,amiket megoszt velem. Kezdésnek,annyit mondott,hogy ne másszak heti 5 ször,elég 4 szer,és ne a kis fesztávú,peremes kemény bouldereket és utakat nyomjam,hanem a dinamikus,peremes,és úgynevezett csöcsös fogásokra menjek rá. Az fejleszt igazán.
Egyenlőre ennyi van,kép nics,nem is lesz,helyette majd edzés terv. És a Zauberlehring már csak ... ennyire van. Ma kimásztam végig,megvan az út,csak még nem egyben. 10. próba volt,értsd 10 szer mentem bele az útba.Ezzel meglesz az első 7b/b+ om.
Lehet,hogy fociznunk kéne. :D
Gratula Zupán Tamásnak is a fb 8B JEIÉRT!!!!!
Most írok innen:
A Huber fivérek alakítottak egy nagyot. Thomas Huber ez év elején egy jóindulatú tumor eltávolítási operáción vett részt,aminek eredménye egy két hónapos szünet,és utána egy 9a s több kötélhosszas út megalkotása és kimászása Alexander Huberrel.
Grat nekik is.
Itt most esik,13 fok van. Ma Sparchen volt,holnap lehet Schleier Wasserfall -lesz. Időjárás függő.
Csütörtökön találkoztam a legerősebb Rosenheimi arccal,Heli Kotter-rel. Együtt bouldereztünk. Mármint ha ezt lehet együtt boulderezésnek nevezni. Ő mutatta én szenvedtem. Talán azért mert már neki is van 9a ja. Azt hiszem nem csak egy. De lényegtelen,hiszen baszott erős.
Beszélgettem vele edzés tervekről,mivel tesi tanárként melózik.
A közel jövőben felteszem,amiket megoszt velem. Kezdésnek,annyit mondott,hogy ne másszak heti 5 ször,elég 4 szer,és ne a kis fesztávú,peremes kemény bouldereket és utakat nyomjam,hanem a dinamikus,peremes,és úgynevezett csöcsös fogásokra menjek rá. Az fejleszt igazán.
Egyenlőre ennyi van,kép nics,nem is lesz,helyette majd edzés terv. És a Zauberlehring már csak ... ennyire van. Ma kimásztam végig,megvan az út,csak még nem egyben. 10. próba volt,értsd 10 szer mentem bele az útba.Ezzel meglesz az első 7b/b+ om.
2011. július 19., kedd
Kotecnik Trip 1. (Milyen hely vagy Te?)
Hotel Kotecnik 4*+
Álom luxus kivitelben...
Pihenés közben...
Ostrom alatt
Before the Tákk...
Tákkk!
After the Tákk
Zakkkóóóó
Máté első 7a megmászása!
Csapasd neki Bálint!
Pisti nem könnyű nyúlása
Elmebeteg 6b+/c
Szintén...
Még mindig...
Mr. Gyahhh
Minden jó, ha a vége jó!!!
Pénteken 18:00-kor Mátéval és Gabival indultunk el Veszprém felé, hogy felvegyük Bálintot és Pistit és megcélozzuk Kotecnik falait. 23:00-kor már a fal alatt panzió padlására lopakodtunk be. Azt hiszem Bálinton kívül mindenki zavarba érezte magát, de hamar oldódtunk és hozzászoktunk a furcsa szituhoz...(Éjszaka közepén "behatolni" egy magánterületre...) Még néhány sör és cigi aztán megágyazás szénából és jöhet a tenti.
Reggel a kevés alvás és az alkohol ellenére mindenki kipihenten ébredt. Talán a friss levegő talán a luxus körülmények miatt... 10:00-kor már a fal alatt toporzékoltunk... két csapatra oszlottunk: 1:Bálint és Pisti, 2: Máté, Gabi és Gabó Nekünk sikerült második útnak beválasztani egy elég beteg 6b+/c-t ami sikeresen letépte az összes bőrt az ujjainkról. Ez az út rá is nyomta a bélyegét a további mászásaimra. Több próbát is dobtunk rá, de végül csak Máténak jött össze. Később hátra mentünk a c szektorba, ahol belementem egy 7a-ba, de ez sem jött össze egybe. Ez után Bálinték felhívták a figyelmem egy szép és olcsó 7a-ra. Szerencsére sikerült rájönnöm, hogyan oldjam meg a kunsztot a magam módján, így 2. próbára össze is jött a megmászás. Gabi kinézett magának egy rövidebb, de annál velősebb 6c-s utat és azt projektelte. A kunszt mozdulatban halható "Tákkk" üvöltés után el is neveztük az utat Tákknak..:) Én és Máté ekkor már a könnyebb utakat nyomtuk... (Két repkót a c szektorban.) Pisti és Bálint egész nap szépen darálták a 7a-7b-és utakat. Az esténk ismét csúnya ivászatba és visításba torkollott. Valamikor éjjel feküdtünk le, de a regelli kelés ismét nem maradt el.
08:30-kor már mindenki ébren volt, vagy próbált magához térni. Ez a reggel már nehezebben indult, de beindult... 10 körül ismét sikerült felvergődnünk a falakhoz. Ott folytattuk ahol tegnap abba hagytuk. Szokásos 2 csapatra oszlás és az utak darálása. 16:00-ig szinte megállás nélkül másztunk. Ekkora már mindenki a végkimerülés határán volt. Visszamentünk szállásunkra, összepakoltunk, megittuk a megérdemelt sörünket, majd indultunk haza felé. A haza utunknak a mottója: "Minden kútnál végy egy üveg bort!" Mire átléptük a magyar határt és a Shell kútnál megálltunk már mindenki totálon volt...(Persze a sofőrt leszámítva.) 22:30 körül értünk fehérvárra, ahol Bálint egy szép hányással pecsételte meg a hétvégét.:)
Ismét egy visszajárós hellyel és egy felejthetetlen élménnyel gazdagodva tértünk haza... Képek és videók hamarosan!
Uff! Gabó
Álom luxus kivitelben...
Pihenés közben...
Ostrom alatt
Before the Tákk...
Tákkk!
After the Tákk
Zakkkóóóó
Máté első 7a megmászása!
Csapasd neki Bálint!
Pisti nem könnyű nyúlása
Elmebeteg 6b+/c
Szintén...
Még mindig...
Mr. Gyahhh
Minden jó, ha a vége jó!!!
Pénteken 18:00-kor Mátéval és Gabival indultunk el Veszprém felé, hogy felvegyük Bálintot és Pistit és megcélozzuk Kotecnik falait. 23:00-kor már a fal alatt panzió padlására lopakodtunk be. Azt hiszem Bálinton kívül mindenki zavarba érezte magát, de hamar oldódtunk és hozzászoktunk a furcsa szituhoz...(Éjszaka közepén "behatolni" egy magánterületre...) Még néhány sör és cigi aztán megágyazás szénából és jöhet a tenti.
Reggel a kevés alvás és az alkohol ellenére mindenki kipihenten ébredt. Talán a friss levegő talán a luxus körülmények miatt... 10:00-kor már a fal alatt toporzékoltunk... két csapatra oszlottunk: 1:Bálint és Pisti, 2: Máté, Gabi és Gabó Nekünk sikerült második útnak beválasztani egy elég beteg 6b+/c-t ami sikeresen letépte az összes bőrt az ujjainkról. Ez az út rá is nyomta a bélyegét a további mászásaimra. Több próbát is dobtunk rá, de végül csak Máténak jött össze. Később hátra mentünk a c szektorba, ahol belementem egy 7a-ba, de ez sem jött össze egybe. Ez után Bálinték felhívták a figyelmem egy szép és olcsó 7a-ra. Szerencsére sikerült rájönnöm, hogyan oldjam meg a kunsztot a magam módján, így 2. próbára össze is jött a megmászás. Gabi kinézett magának egy rövidebb, de annál velősebb 6c-s utat és azt projektelte. A kunszt mozdulatban halható "Tákkk" üvöltés után el is neveztük az utat Tákknak..:) Én és Máté ekkor már a könnyebb utakat nyomtuk... (Két repkót a c szektorban.) Pisti és Bálint egész nap szépen darálták a 7a-7b-és utakat. Az esténk ismét csúnya ivászatba és visításba torkollott. Valamikor éjjel feküdtünk le, de a regelli kelés ismét nem maradt el.
08:30-kor már mindenki ébren volt, vagy próbált magához térni. Ez a reggel már nehezebben indult, de beindult... 10 körül ismét sikerült felvergődnünk a falakhoz. Ott folytattuk ahol tegnap abba hagytuk. Szokásos 2 csapatra oszlás és az utak darálása. 16:00-ig szinte megállás nélkül másztunk. Ekkora már mindenki a végkimerülés határán volt. Visszamentünk szállásunkra, összepakoltunk, megittuk a megérdemelt sörünket, majd indultunk haza felé. A haza utunknak a mottója: "Minden kútnál végy egy üveg bort!" Mire átléptük a magyar határt és a Shell kútnál megálltunk már mindenki totálon volt...(Persze a sofőrt leszámítva.) 22:30 körül értünk fehérvárra, ahol Bálint egy szép hányással pecsételte meg a hétvégét.:)
Ismét egy visszajárós hellyel és egy felejthetetlen élménnyel gazdagodva tértünk haza... Képek és videók hamarosan!
Uff! Gabó
2011. július 17., vasárnap
Steinplatte falai között
Meglátások: a falban,
Úgy gondoltuk,a hétvégét végre egy nagyfalas morzsával fejezzük be.Elmentünk hát Steinplatte nevű csodához. Nézegettem az utakat,egyeztettem Marcoval. Ő még nem mászott több kh s utat,gondoltam majd most elkezdhetjük.
Választásom egy 7+ os 190m es 8 khs Wallfahrt-ra esett. 1 kh 7+,1 rész 7,1 rész 7-,a többi 6 és 6+. 1999 ből.
Az időjárás átszervezte eme szép túrát. Így maradtunk egy 3 khs 7 nél. Megbeszéltük,ha jól megy akkor tovább megyünk egy 3 khs ba. Ami akár lehetne a túra vége is.
Felértünk a sziklához,kifizettük az út díjjat 8 Eur,majd elkezdtük belőni az utakat. Nevek nincsenek felírva,csak a sport utakhoz. Találtam egy bevágást,két szikla között,bokron át,elvileg ez lesz a beszálló. 1 óra keresés után. Délutánra esőt mondott. Még jó hogy csak így szórjuk az időnket.
Így is volt. Gyors pakolás és elkezdés következett. Első kh t már jól elbasztam,hiszen a térkép lennt maradt. Az útból végül is lett egy elég ócsmány 6-,aminek a végén volt egy két szikla közötti átugrás. Szikláról bokorba.
Majd visszaereszkedés. Lefelé mezítláb csapattam .
Minek lett egy eredménye. Elhagytam az egy hónapos mászócipőm. Ilyet. De csak az egyik felét.
Ráraktam az expresszre,és a cipő sarok hevedere miatt nem zárt a nyelv. Én meg nem néztem,csak a végeredményt.
Mondhatom,jól élek. Hiszen havonta szponzorálom magam cipővel. Így lehet mászni! Ja és kimentem mászni,de elhagytam a MÁSZÓCIPŐM!
Legalább megismerkedtem egy újabb fallal és struktúrájával.
Az eső pont megjött mire pakoltunk,így hálát adtam az istennek,hogy nem szálltunk be a 8 khsba,mert talán a víz vert volna le minket a falról. Szó szerint!
Kilátások: Lofergebirge
Rálátások: Steinplatte Ost( egy része)
2011. július 16., szombat
Titellos
Van egy edzés tervem.
Ahhoz tartom magam.
MÁSSZ-MÁSSZ-MÁSSZ! Még a Gabótól tanultam ezt az edzés tervet.
Plusz megtoldottam a sajátommal.
Ha kimegyek egy területre mászni,Kletergartenbe,akkor mindig van vmi megfelelő út a bemelegítésre. Ennek függvénye,hogy mit mászok azon a területen. Pl: ha mászok ott egy 8+ esetleg projektelek egy 8+/9-,9-,9 est,akkor a bemelegítőm az nem lehet kevesebb 8- -nál.
Ha csak 8+ ig jutok egy területen,akkor a bemelegítőm min 7+. Így érek el szerintem egy olyan fizikális teljesítményt,ami alá már nem mehetek. És persze ez teljesen jó mentális felkészülésre is. Maximum hosszabb szünet,kihagyás segítségével.
Szóval,az eredeti témánál maradva,MÁSSZ! Így alakult,hogy ráálltam a hétköznapi kettőre,és a hétvégi három napra. Ebből egy terem,egy egyedül mászás,a többi köteles.
Tegnap,pénteken,elkezdtük a hétvégét,és mivel minden full vizes volt,maradt Sparchen.
Úgy hallom az itteniektől,hogy elég magas a mérce. És ami itt annyi,az máshol kissé gyengébb.
A projektem,Zauberlehring 8+/9- 1985 ből. 20m.(megvan a 4. akasztásig 6. próba,onnantól már ,,csak" izomerő,kitartóerő.) Azt mondják,ez olyan mint Olaszországban egy 9 es. Nem vágom,még nem másztam Olaszországban.
Péntek. Bemelegítő: 8-,majd csináltam belőle egy direkt kiszállást 8 ért. Az út eredetileg jobbra megy ki. Majd projekt. Majd hazautazás.
Szombat. Ma. Bemelegítő: 7+. Majd : 8-,8(22m 4 akasztás 3. próba RP.),8. Sajnos nem ment OS. Mert a vége egy kis meglepit tartogatott. Következőre kitoljuk,és akkor elértem egy célt. Melegíthetek itt is 8- al,hiszen már csak 9-,9-,9 és 9/9+ maradt ezen a blockon.
Ja,ha már a számokhoz mászunk!
Egyébként megjegyezném,hogy ez egy olyan fasza falrész,olyan kilátással,olyan kőzettel,ami nekem,és olyan embereknek,akik szeretnek táblát mászni,olyan élményt nyújt,a gyönyörű lépéstechnikás útjaival,hogy akár a ........................................ Egyszóval egy ATOM!
Egy két kép még a kilátásról. Sajnos nekünk csak ők maradtak. A német lányok. :(
Ahhoz tartom magam.
MÁSSZ-MÁSSZ-MÁSSZ! Még a Gabótól tanultam ezt az edzés tervet.
Plusz megtoldottam a sajátommal.
Ha kimegyek egy területre mászni,Kletergartenbe,akkor mindig van vmi megfelelő út a bemelegítésre. Ennek függvénye,hogy mit mászok azon a területen. Pl: ha mászok ott egy 8+ esetleg projektelek egy 8+/9-,9-,9 est,akkor a bemelegítőm az nem lehet kevesebb 8- -nál.
Ha csak 8+ ig jutok egy területen,akkor a bemelegítőm min 7+. Így érek el szerintem egy olyan fizikális teljesítményt,ami alá már nem mehetek. És persze ez teljesen jó mentális felkészülésre is. Maximum hosszabb szünet,kihagyás segítségével.
Szóval,az eredeti témánál maradva,MÁSSZ! Így alakult,hogy ráálltam a hétköznapi kettőre,és a hétvégi három napra. Ebből egy terem,egy egyedül mászás,a többi köteles.
Tegnap,pénteken,elkezdtük a hétvégét,és mivel minden full vizes volt,maradt Sparchen.
Úgy hallom az itteniektől,hogy elég magas a mérce. És ami itt annyi,az máshol kissé gyengébb.
A projektem,Zauberlehring 8+/9- 1985 ből. 20m.(megvan a 4. akasztásig 6. próba,onnantól már ,,csak" izomerő,kitartóerő.) Azt mondják,ez olyan mint Olaszországban egy 9 es. Nem vágom,még nem másztam Olaszországban.
Péntek. Bemelegítő: 8-,majd csináltam belőle egy direkt kiszállást 8 ért. Az út eredetileg jobbra megy ki. Majd projekt. Majd hazautazás.
Szombat. Ma. Bemelegítő: 7+. Majd : 8-,8(22m 4 akasztás 3. próba RP.),8. Sajnos nem ment OS. Mert a vége egy kis meglepit tartogatott. Következőre kitoljuk,és akkor elértem egy célt. Melegíthetek itt is 8- al,hiszen már csak 9-,9-,9 és 9/9+ maradt ezen a blockon.
Ja,ha már a számokhoz mászunk!
Egyébként megjegyezném,hogy ez egy olyan fasza falrész,olyan kilátással,olyan kőzettel,ami nekem,és olyan embereknek,akik szeretnek táblát mászni,olyan élményt nyújt,a gyönyörű lépéstechnikás útjaival,hogy akár a ........................................ Egyszóval egy ATOM!
Egy két kép még a kilátásról. Sajnos nekünk csak ők maradtak. A német lányok. :(
Mutter és ihre Tochter
Így úszik a csoki a vízben. Tudtátok? Egyébként semmi rasszizmus.
2011. július 11., hétfő
Egy hét eseményei...
Vasárnap már leléptem melóból 4 órakor, hogy minnél hamarabb Miskolcon lehessek és tervezzük a másnapi mászást. Az idő nem fogadott kegyébe minket... az este folyamán ömlött az eső, de reggel ennek ellenére elindultunk... jól is tettük. Mászóidő volt a javából.
Máté, Gyökér és én ugyanazokat az utakat másztuk, ki több ki kevesebb sikerrel vette az akadályokat. Gyönyörű hely Dédes, de nagyon kemény az út odáig...de MEGÉRI!!!!!
Az utak hosszúak és velősek... Nagy megmászások nem voltak, nem is szaporitom tovább a szót..
Máté action
Fidi action
Szerdán egy átmulatott éjszaka után csörgött a telefonom... Máté volt:
-10 kor Hámor?
-Lehet erre nemet mondani?! - megyek!
Lacit felvettem és útnak indultunk... Az eső esni kezdett, de nem számitott az áthajló falak alatt... 2-3 utat másztunk, aztán végül a kiszálló fogások vizesek lettek... nem láttam értelmét OS mászni az utakat... para lett volna. Ekkor eszembe jutott hogy ott a factory, ha már úgyis bejöttem Miskolcra, akkor csapassuk ott.
Egyből rámentünk a legnagyobb áthajlásra, plafonnal együtt... nagyon jó volt... Azt kell megtanulnom hogyan pakoljam a lábamat a plafonba... nem sok rutinom van ebben...sebaj...majd egyszer ...
Bobby is a teremben volt mint mindig. Beszédbe elegyettem vele, és valahogy (nem is értem hogy :D) szóba jött a hétvége, hogy ki mit csinál. Mondta hogy mennek Turniskára, és hogy lenne e kedvem velük menni... a választ le sem irom, mindenki tudja mit kell ilyenkor mondani...
Megbeszéltük, hogy pénteken este elmegyünk, hogy a miénk legyen az egész szombat...
Factory 1.
Factory 2.
Így is lett. 6 kor bementem a terembe. Csináltunk indulás előtt egy pár jóga gyakorlatot, és kipróbáltam a kettlebell-t. Nagyon kemény sport, vagyis inkább testedzési módszer... Gyors zuhany, aztán indulás...
Zoli, Emma (Zoli felesége), és gyerekük a 3 éves Örs társaságában startoltunk Diósgyőrből. Szinte egyből odataláltunk térkép segitségével. Kallerünk nem volt, de biztam Bobbyban... Pár infót szerzett Zengő Márktól, aki gyakran látogatja a helyet.
Este 10 re értünk a parkolóba... Emma és örs a kocsiban, mi pedig a szabad ég alatt hajtottuk álomra a fejünket... Mielőtt elaludtunk volna egy hatalmas varangy ugrált át rajtunk... elég ijesztő volt az 1 kilo körüli hüllő.
Reggel 6kor keltünk, gyors kaja, pakolás, és 7kor elindultunk az egy óra hosszas kaptatóra. Nagyon durva volt a menetelés... Én úgy lőném be az út nehézségét, mintha felmennénk 3x kis-geribe... 8 kor már a falnál voltunk, és indult is a csapatás... könnyű utakkal kezdtünk, majd egyre nehezebbek következtek...
A táj gyönyörű... hatalmas szikla tornyok nőnek az ég felé, amerre a szem ellát.
Délután 2 kor álltunk meg enni pár falatot, majd megnéztünk egy két kötélhosszas őrületet, melyet a fal alján lévő irás alapján 7- -ra értékeltek... az első kötélhossz olyan 20 méter lehetett... itt tényleg nem volt para, max a köztestáv miatt aggódhattunk egy kicsit (4 akasztás). A második kötélhossz valami eszméletlen volt... Zoli keményen küzdött az úttal, de lenyomta, majd felbiztositott engem... Gyönyörködtünk pár percet, majd ment az ereszkedés... kis kaja megint, aztán rövidebb utak után néztünk. Zoli nyomott egy 8- OS, én A0-val oldottam meg... nagyon bitang fogások voltak a kunsztban... Gyors pakolás, aztán indulás a közeli hegyi tóhoz, ahol úszás után hazafele vettük az irányt.
Összességében nagyon jól éreztem magam, és örültem hogy megismerhettem ezt a nagyszerű családot... remélem lesz még alkalmam velük mászni...
A turniskai rettenet
helyi kemények
6+os lyukacska
Bodrogi család
Mindenhol ilyen tornyok
Csúcsélmény a mászólegendával
Hegyi tó... pancsolásunk helyszine
Üdv Fidi
Máté, Gyökér és én ugyanazokat az utakat másztuk, ki több ki kevesebb sikerrel vette az akadályokat. Gyönyörű hely Dédes, de nagyon kemény az út odáig...de MEGÉRI!!!!!
Az utak hosszúak és velősek... Nagy megmászások nem voltak, nem is szaporitom tovább a szót..
Máté action
Fidi action
Szerdán egy átmulatott éjszaka után csörgött a telefonom... Máté volt:
-10 kor Hámor?
-Lehet erre nemet mondani?! - megyek!
Lacit felvettem és útnak indultunk... Az eső esni kezdett, de nem számitott az áthajló falak alatt... 2-3 utat másztunk, aztán végül a kiszálló fogások vizesek lettek... nem láttam értelmét OS mászni az utakat... para lett volna. Ekkor eszembe jutott hogy ott a factory, ha már úgyis bejöttem Miskolcra, akkor csapassuk ott.
Egyből rámentünk a legnagyobb áthajlásra, plafonnal együtt... nagyon jó volt... Azt kell megtanulnom hogyan pakoljam a lábamat a plafonba... nem sok rutinom van ebben...sebaj...majd egyszer ...
Bobby is a teremben volt mint mindig. Beszédbe elegyettem vele, és valahogy (nem is értem hogy :D) szóba jött a hétvége, hogy ki mit csinál. Mondta hogy mennek Turniskára, és hogy lenne e kedvem velük menni... a választ le sem irom, mindenki tudja mit kell ilyenkor mondani...
Megbeszéltük, hogy pénteken este elmegyünk, hogy a miénk legyen az egész szombat...
Factory 1.
Factory 2.
Így is lett. 6 kor bementem a terembe. Csináltunk indulás előtt egy pár jóga gyakorlatot, és kipróbáltam a kettlebell-t. Nagyon kemény sport, vagyis inkább testedzési módszer... Gyors zuhany, aztán indulás...
Zoli, Emma (Zoli felesége), és gyerekük a 3 éves Örs társaságában startoltunk Diósgyőrből. Szinte egyből odataláltunk térkép segitségével. Kallerünk nem volt, de biztam Bobbyban... Pár infót szerzett Zengő Márktól, aki gyakran látogatja a helyet.
Este 10 re értünk a parkolóba... Emma és örs a kocsiban, mi pedig a szabad ég alatt hajtottuk álomra a fejünket... Mielőtt elaludtunk volna egy hatalmas varangy ugrált át rajtunk... elég ijesztő volt az 1 kilo körüli hüllő.
Reggel 6kor keltünk, gyors kaja, pakolás, és 7kor elindultunk az egy óra hosszas kaptatóra. Nagyon durva volt a menetelés... Én úgy lőném be az út nehézségét, mintha felmennénk 3x kis-geribe... 8 kor már a falnál voltunk, és indult is a csapatás... könnyű utakkal kezdtünk, majd egyre nehezebbek következtek...
A táj gyönyörű... hatalmas szikla tornyok nőnek az ég felé, amerre a szem ellát.
Délután 2 kor álltunk meg enni pár falatot, majd megnéztünk egy két kötélhosszas őrületet, melyet a fal alján lévő irás alapján 7- -ra értékeltek... az első kötélhossz olyan 20 méter lehetett... itt tényleg nem volt para, max a köztestáv miatt aggódhattunk egy kicsit (4 akasztás). A második kötélhossz valami eszméletlen volt... Zoli keményen küzdött az úttal, de lenyomta, majd felbiztositott engem... Gyönyörködtünk pár percet, majd ment az ereszkedés... kis kaja megint, aztán rövidebb utak után néztünk. Zoli nyomott egy 8- OS, én A0-val oldottam meg... nagyon bitang fogások voltak a kunsztban... Gyors pakolás, aztán indulás a közeli hegyi tóhoz, ahol úszás után hazafele vettük az irányt.
Összességében nagyon jól éreztem magam, és örültem hogy megismerhettem ezt a nagyszerű családot... remélem lesz még alkalmam velük mászni...
A turniskai rettenet
helyi kemények
6+os lyukacska
Bodrogi család
Mindenhol ilyen tornyok
Csúcsélmény a mászólegendával
Hegyi tó... pancsolásunk helyszine
Üdv Fidi
2011. július 10., vasárnap
Schanzenerwald,Oberaudorf,Sparchen
A hétvégém.
Azt hallottam,hogy mostanában nem jegyzek be.
Mert mennek a projektek.
Amíg nem lesz valami,addig nem akartam bejegyezni. De ez említésre méltó.
Szóval:
A héten Nussdorf,terem,Schanzenerwald volt a porondon hétköznap. Csütörtök este mentünk ki Schanzenerwaldba,boulderezni. Kerestünk új szektort,de az eső eláztatta,ezért maradt a régi,jól bevált szektor. Utak ismétlésével,illetve felelevenítésével csaptam el az időt,míg Tobi próbált ezt azt. Lépés hiány volt,mivel ami nevezhető lépésnek egy Fb 7A+ ban,az mind vizes volt. Aber trotzdem,próbáltunk mi mindent. Este 10 ig.Undergrund traverz SD(saját ötlet) Fb 7A+Tobi egy részében a Traverznek
Ilyenek voltak a tömbök. Itt ott vizesek
Egy pillanat kép
Péntek kiesett,mert söröztem a barátnőmmel,Wasserburgba.
Szombat. Vártam e napot,gondoltam ráhasalok Sparchen re,ha esik. Van egy projekt,vagy kettő már. Metallica 9+, Sauberlehring 8+/9-. Itt tudni kell,h minden dúrvább mint Hámorba. Olyan csúszós minden,hogy OS nagyon itt nem kell mászni,VAGY aki tudd karból egy 8+/9- -t,az tolja.
Szerencsére kisütött a nap és az esti esőt Oberaudorf-ban felszárította.
Marco,Tobi és én.
Így voltunk hárman. Tobi nyomta a bouldert egész nap,Marco meg én köteleztünk. Ez a fal egy iszonyat brutál tábla. Iszonyat sok lehetőséggel. És iszonyat jókat lehet itt esni.
Bemelegítettem egy 7+ al Flip out,majd rávetettem magam egy 8- ra, Laschenlos RP 4. Versucht,és utána jött egy 8 as 22 m Dont Fly, 1. Versucht. (próbálkozás)
Miért ez a neve?
22m en van 4 akasztás. Az első 4-5 m nél,a második az elsőtől kb 3-4 m-re,a következő ahol a kulcs van a másodiktól 4-5 méterre van ,és az utsó és a harmadik között 6-7 m van.
Majd az utolsótól 2-3 méterre a stand. Életem legkeményebb pszihés 8 asa. Plusz eggyett estem/ugrottam a 3. alól,ami egy jó 7-8 méteres esésnek megfelel. Utána az utsóig állt a szar a seggembe. Szóval kemény volt. A következő próbára,szeretném megcsinálni.
Majd a ma jött,Marco val. Rámelegítek a projektekre Sparchenbe. Power crack 8-,a Power Crack
szünet,Marco mássza TR. U2 8-,elsőre nem megy,Marco TR-ben,ismétlés,majd egyből a Die Schlinge 7+/8-. Ismétlem magam,minden csupa márvány jellegű,és iszonyat csúszós,so brutal speckig!
Majd ebéd szünet.TR egy új 8+/9- Top Hit. ÉS........
Gondolom én,hogy eme mozgás jól bemelegít a Sauberlehringhez. Elkezdem,a karomban az izom összehúzódik,alig bírom kiegyenesíteni. Magnézium hiány. Fáradok. Nem baj nyomom még. De minek. A harmadik akasztásnál feladom.
Jöhet a Seefest,sörrel.
Szóval ezért nem jegyzek be!!!!!
2011. július 8., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)