Kotecnik Trip 1. (Milyen hely vagy Te?)

Hotel Kotecnik 4*+





Álom luxus kivitelben...






Pihenés közben...



Ostrom alatt



Before the Tákk...




Tákkk!


After the Tákk



Zakkkóóóó


Máté első 7a megmászása!




Csapasd neki Bálint!


Pisti nem könnyű nyúlása



Elmebeteg 6b+/c



Szintén...



Még mindig...





Mr. Gyahhh



Minden jó, ha a vége jó!!!

Pénteken 18:00-kor Mátéval és Gabival indultunk el Veszprém felé, hogy felvegyük Bálintot és Pistit és megcélozzuk Kotecnik falait. 23:00-kor már a fal alatt panzió padlására lopakodtunk be. Azt hiszem Bálinton kívül mindenki zavarba érezte magát, de hamar oldódtunk és hozzászoktunk a furcsa szituhoz...(Éjszaka közepén "behatolni" egy magánterületre...) Még néhány sör és cigi aztán megágyazás szénából és jöhet a tenti.

Reggel a kevés alvás és az alkohol ellenére mindenki kipihenten ébredt. Talán a friss levegő talán a luxus körülmények miatt... 10:00-kor már a fal alatt toporzékoltunk... két csapatra oszlottunk: 1:Bálint és Pisti, 2: Máté, Gabi és Gabó Nekünk sikerült második útnak beválasztani egy elég beteg 6b+/c-t ami sikeresen letépte az összes bőrt az ujjainkról. Ez az út rá is nyomta a bélyegét a további mászásaimra. Több próbát is dobtunk rá, de végül csak Máténak jött össze. Később hátra mentünk a c szektorba, ahol belementem egy 7a-ba, de ez sem jött össze egybe. Ez után Bálinték felhívták a figyelmem egy szép és olcsó 7a-ra. Szerencsére sikerült rájönnöm, hogyan oldjam meg a kunsztot a magam módján, így 2. próbára össze is jött a megmászás. Gabi kinézett magának egy rövidebb, de annál velősebb 6c-s utat és azt projektelte. A kunszt mozdulatban halható "Tákkk" üvöltés után el is neveztük az utat Tákknak..:) Én és Máté ekkor már a könnyebb utakat nyomtuk... (Két repkót a c szektorban.) Pisti és Bálint egész nap szépen darálták a 7a-7b-és utakat. Az esténk ismét csúnya ivászatba és visításba torkollott. Valamikor éjjel feküdtünk le, de a regelli kelés ismét nem maradt el.

08:30-kor már mindenki ébren volt, vagy próbált magához térni. Ez a reggel már nehezebben indult, de beindult... 10 körül ismét sikerült felvergődnünk a falakhoz. Ott folytattuk ahol tegnap abba hagytuk. Szokásos 2 csapatra oszlás és az utak darálása. 16:00-ig szinte megállás nélkül másztunk. Ekkora már mindenki a végkimerülés határán volt. Visszamentünk szállásunkra, összepakoltunk, megittuk a megérdemelt sörünket, majd indultunk haza felé. A haza utunknak a mottója: "Minden kútnál végy egy üveg bort!" Mire átléptük a magyar határt és a Shell kútnál megálltunk már mindenki totálon volt...(Persze a sofőrt leszámítva.) 22:30 körül értünk fehérvárra, ahol Bálint egy szép hányással pecsételte meg a hétvégét.:)

Ismét egy visszajárós hellyel és egy felejthetetlen élménnyel gazdagodva tértünk haza... Képek és videók hamarosan!

Uff! Gabó