2011. szeptember 30., péntek
Egy kis Várgesztes
Szerdán meló után Ágikácskával, Évivel és Barnival négyesben indúltunk útnak. 18:00 magasságában már gesztesen voltunk.
A falhoz érve először a lányoknak vittük fel a kötelet két úton. Ezeket még világosba másztuk mindannyian. A lányoknak külön dícséret a teljesítményért! Később átmentünk a Kristályfalra ahol Barnival a Kubun és a Lyuksoron melegítettünk... Ez után következtek a finomabb falatok, azaz a Patyonkin és a Raszputyin. Ezeket az utakat már korom sötétben másztuk.
Miután mi is teljesen elkészültünk szettük a sátorfánkat és indultunk haza. 22:30-kor már fehérváron voltunk. Képeket este dobok fel...
Gabó voltam...
2011. szeptember 25., vasárnap
Újra itthon a német külképviselet
Már hetek óta tervben volt, hogy Barni barátom hazalátogat Mo-ra egy "hosszabb" (1,5 hét) időre. Péntek délben jött a telefon, hogy átlépte a határt és jött is a kérdés: "Holnap hova megyünk mászni?" Arra gondoltam, hogy a mostanában általunk sokat látogatott, festői szépségű Kő-árokba kellene menni. Nem kellett sokat győzködnöm Barnit, gyorsan Áment mondott az ötletre.
Másnap reggel Tündivel kiegészülve indultunk útnak Csesznek felé. Tündi útközben Dudar előtt kiugrott a kocsiból, hogy a hátralevő távot futással tegye meg. Ezúton is gratula a teljesítményért! Mi Barnival maradtunk a kényelmesebb autós megoldásnál..:) A sziklákhoz érve kellemes hűvös levegő és napsütés fogadott. Gyorsan bemelegítettünk és jöhetett is az első út. A szokásos 7-al kezdtük, amit Barni könnyedén on-sight mászott. Ezután Én másztam a ballra mellette levő 7+-os utat, majd Barni a 4 bagatelt. Ügyesen megoldotta a kunsztot, de sajnos egybe nem lett meg az út. Sebaj nem projektelni jött haza haladunk is tovább... Időközben Tündi is befut és ő is sorra mássza az utakat...
Gondolkodom-gondolkodom mit is kellene mászni. Ekkor beugrik! Zöld hullám! Ááá igen! Ezt még sosem másztam és ahogy elnézem még a kiépítettsége is rendben van. (Ha jól emlékszem végig nittekkel biztosított.) Belemegyek és a nehézkes beszállás után viszonylag simán átmászom a középső falrészt. Tetején egy ismerős táblával találkozom. ( A jobb oldalát tavaly több ízben is másztam.) Akasztok rázok, majd próbálok tovább haladni. Próbálom balról, próbálom jobbról, de sehogy sem adja. Ami különösen zavar, hogy nem látom a biztosító partnerem, csak annyit hallok, hogy folyamatosan beszélget Barnival. Sikerül egy idétlen pózba beszorulnom amiben kb. 1,5 percet töltök abban a hitben, hogy innen se előre se hátra. Hála istennek még is csak volt előre és nagy nehezen sikerül lestandolnom. Nagy kő esik le a szívemről és már lefele menet eldöntöm, hogy még ma megmászom.
Barni is szemet vet az útra, most ő következik. A beszállásnál Ő is elidőz egy pár percet mire megtalálja a számára megfelelő bétát, de végül összerakja. Jön a 2. akasztás ez sima, kis rázás majd (A következő események kb. 10 másodperc alatt zajlott le!) jönNE a 3. Azonban ekkor egy szokatlan csörömpölés zaja töri meg a mászás ritmusát. Barni lenéz én fel és rémülten látjuk hogy a 2. nitt szépen le esik a tőcsavarról és köztessel együtt az első nittben landol. Barni pont az áthajlásban van egy jónak nem nevezhető fogáson szanaszét pukkanva. Rám néz és azt mondja ugrik. Én megijedek és kérlelem ne tegye, mert nyilván való, hogy földig esik! A következő pillanatban már jön lefelé én még egy utolsót rántok a kötélen! Barni segge a föld felett 10 cm-el az enyém 1,5-el. Hirtelen megfagy a levegő. Gyorsan kikötözzük magunkat, majd hálát adunk istennek, hogy ennyivel megúsztuk.
Miután mindketten megnyugodtunk, Barni arra az elhatározásra jut, hogy a tőle ballra levő 8-os úton kerüli ki az alsó részt, majd a 3. akasztástól folytatja az utat. Sajnos itt sem megy minden simán. Egy fejnyi nagyságú követ ránt le, hála istennek itt sem történik baj, egy szép zakót leszámítva. Végül csak feljut a standig, kiszereli a közteseket, majd lefele jövet a kiesett nittet egy kötéllel köti a tőcsavarhoz. ( Az anyát nem találtuk meg!) Ezután Tündi és Én is másszuk toprope az utat, majd egy hosszabb pihenőt tartunk.
Pihi után átmegyünk a Bal oldali szektorba, ahol egy gyönyörű 7-est mászunk mind hárman. Később egy kb 5ös bevágáson viszem fel a kötelet, hogy hozzáférjek egy számomra teljesen új falfelülethez. Egy eddig teljesen szűz gyönyörű kompakt reibung tábla. Sikerül standot építenem és toprope ezt is mindhárman átmásszuk. Közösen azt a döntést hozzuk, hogy kb 6os nehézségű lehet. Ezzel az úttal és sok-sok tanulsággal zárjuk a mászást. Összepakolunk, visszajövünk fehérvárra, ahol éjjelig sörözünk...
Nem tudom, mi is lenne a megfelelő végszó. Ezt a részt inkább meghagynám Barninak, hisz Ő is része volt ennek a "kalandnak"!
Uff! Gabó
ui: Sajnos képek ismét nem készültek, mert nem találtam sehol a fényképezőm. A jó hír viszont, hogy előkerült!:)
Másnap reggel Tündivel kiegészülve indultunk útnak Csesznek felé. Tündi útközben Dudar előtt kiugrott a kocsiból, hogy a hátralevő távot futással tegye meg. Ezúton is gratula a teljesítményért! Mi Barnival maradtunk a kényelmesebb autós megoldásnál..:) A sziklákhoz érve kellemes hűvös levegő és napsütés fogadott. Gyorsan bemelegítettünk és jöhetett is az első út. A szokásos 7-al kezdtük, amit Barni könnyedén on-sight mászott. Ezután Én másztam a ballra mellette levő 7+-os utat, majd Barni a 4 bagatelt. Ügyesen megoldotta a kunsztot, de sajnos egybe nem lett meg az út. Sebaj nem projektelni jött haza haladunk is tovább... Időközben Tündi is befut és ő is sorra mássza az utakat...
Gondolkodom-gondolkodom mit is kellene mászni. Ekkor beugrik! Zöld hullám! Ááá igen! Ezt még sosem másztam és ahogy elnézem még a kiépítettsége is rendben van. (Ha jól emlékszem végig nittekkel biztosított.) Belemegyek és a nehézkes beszállás után viszonylag simán átmászom a középső falrészt. Tetején egy ismerős táblával találkozom. ( A jobb oldalát tavaly több ízben is másztam.) Akasztok rázok, majd próbálok tovább haladni. Próbálom balról, próbálom jobbról, de sehogy sem adja. Ami különösen zavar, hogy nem látom a biztosító partnerem, csak annyit hallok, hogy folyamatosan beszélget Barnival. Sikerül egy idétlen pózba beszorulnom amiben kb. 1,5 percet töltök abban a hitben, hogy innen se előre se hátra. Hála istennek még is csak volt előre és nagy nehezen sikerül lestandolnom. Nagy kő esik le a szívemről és már lefele menet eldöntöm, hogy még ma megmászom.
Barni is szemet vet az útra, most ő következik. A beszállásnál Ő is elidőz egy pár percet mire megtalálja a számára megfelelő bétát, de végül összerakja. Jön a 2. akasztás ez sima, kis rázás majd (A következő események kb. 10 másodperc alatt zajlott le!) jönNE a 3. Azonban ekkor egy szokatlan csörömpölés zaja töri meg a mászás ritmusát. Barni lenéz én fel és rémülten látjuk hogy a 2. nitt szépen le esik a tőcsavarról és köztessel együtt az első nittben landol. Barni pont az áthajlásban van egy jónak nem nevezhető fogáson szanaszét pukkanva. Rám néz és azt mondja ugrik. Én megijedek és kérlelem ne tegye, mert nyilván való, hogy földig esik! A következő pillanatban már jön lefelé én még egy utolsót rántok a kötélen! Barni segge a föld felett 10 cm-el az enyém 1,5-el. Hirtelen megfagy a levegő. Gyorsan kikötözzük magunkat, majd hálát adunk istennek, hogy ennyivel megúsztuk.
Miután mindketten megnyugodtunk, Barni arra az elhatározásra jut, hogy a tőle ballra levő 8-os úton kerüli ki az alsó részt, majd a 3. akasztástól folytatja az utat. Sajnos itt sem megy minden simán. Egy fejnyi nagyságú követ ránt le, hála istennek itt sem történik baj, egy szép zakót leszámítva. Végül csak feljut a standig, kiszereli a közteseket, majd lefele jövet a kiesett nittet egy kötéllel köti a tőcsavarhoz. ( Az anyát nem találtuk meg!) Ezután Tündi és Én is másszuk toprope az utat, majd egy hosszabb pihenőt tartunk.
Pihi után átmegyünk a Bal oldali szektorba, ahol egy gyönyörű 7-est mászunk mind hárman. Később egy kb 5ös bevágáson viszem fel a kötelet, hogy hozzáférjek egy számomra teljesen új falfelülethez. Egy eddig teljesen szűz gyönyörű kompakt reibung tábla. Sikerül standot építenem és toprope ezt is mindhárman átmásszuk. Közösen azt a döntést hozzuk, hogy kb 6os nehézségű lehet. Ezzel az úttal és sok-sok tanulsággal zárjuk a mászást. Összepakolunk, visszajövünk fehérvárra, ahol éjjelig sörözünk...
Nem tudom, mi is lenne a megfelelő végszó. Ezt a részt inkább meghagynám Barninak, hisz Ő is része volt ennek a "kalandnak"!
Uff! Gabó
ui: Sajnos képek ismét nem készültek, mert nem találtam sehol a fényképezőm. A jó hír viszont, hogy előkerült!:)
2011. szeptember 18., vasárnap
Várgesztes...tehát itt az ősz
Pénteken napközben nem volt dolgom és Tündinek sem... megbeszéltük, hogy elmegyünk mászni gesztesre. Nagyon régen voltaunk már ott és hiányzott is a környezet...szép kis tó...stb.
10kor indultunk ki...felhős volt az ég, ami nem is volt baj...igyis meleg volt.
A kötélvontatók útjával kezdtük a sort, majd jött a jégkrémbalett, a psyhé, a nárcisz, a kubu és a kalcitos.
Ekkor pihentünk egy kicsit, majd elmentünk hátra. Peckes, majd tőle balra is másztunk egy utat...
Levezetésnek felvittem egy 5ös úton a kötelet, majd annak standjából 2 db clean utat másztunk TR.
Ekkor már jócskán sütött a nap...nagyon meleg volt, meg hát ugye dolgoznom is kellett este 6 tól, így elindultunk hazafele...
Régen esett ilyen jól a mászás... 10-10 utat nyomtunk 3,5 óra alatt... pörögtek az események.
Tökéletes napot zártunk... hamarosan beindulnak az esti mászások... már alig várom!
ÜDv:
Fidi voltam
2011. szeptember 12., hétfő
Battai boulder, és kőárki projektelések
Szombat reggel egy meghivásnak tettünk eleget, ugyanis a mindenki Gyulája meginvitált mindket egy boulder versenyre. Gabóval mentünk el... úgy gondoltuk végignézzük, este pedig hazajövünk. Így is történt...megérkeztünk... a regggeli mellé egy finom kis sört szürcsölgettem, amikor is Gyula ránkparancsolt hogy márpedig induljunk el a versenyen, ne csak üljünk és bámuljunk ... végülis beláttuk igaza volt. Gyors öltözködés és indult is a verseny. 12 kunszt volt...és erre 1,5 óra. Az utakat Bodrogi Zoli "Bobby' épitette.
Nem vagyok az a nagy boulder fazon, de gyönyörű problémákat állitott a versenyzők elé. Volt egy fal, ami kb 30 fokban volt megdöntve... nagyon brutálisan nézett ki. Itt csináltam meg egyetlen TOP-omat. Ezen kivül szektorokat csináltam.
Gabónak jobban ment... 3 topot produkált, és ez elég is volt neki a döntőbe jutáshoz, amit meglepődve vett tudomásul....
MI (az amatőr fiúk) a profi lányokkal nyomtuk... csodálkozva láttam, hogy mennyire erősek..és sokkal jobban csapatják mint mi... a battai Noémi, és a Nóri iszonyat ügyesek voltak... Látszik hogy nem ma kezdték.
Visszatérve a döntőre... itt 5 kunszt volt...mindegyikre 4 perc. Bobby bevallása szerint is nehézre sikeredtek... de mondta hogy most ez van , ezt kell megoldani. Gabó szektorokat mászott... és végül 4. helyen zárt...Gratulálunk neki!!!!!!!
A profi fiúknál a battai Druszai végzett az első helyen... 2. Komjáti Zoli, 3. pedig Király András lett...
A verseny után kis lángosozás...stb, majd elbúcsúztunk és elindultunk haza.
kunsztban 1
csapatás
kunsztban 2
eligazitás
Gabo@izoláció
Gabó kunszt
Csajok
csajok 2
csajok 3
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Másnap reggel 10 órakor elindultunk Kőárokba, ahol eddig 2x voltam. Szeretem ezt a helyet (is), mivel itt kezdtem el mászni... Kicsit tartok is tőle... (kötélgyűrűk, törős kőzet, stb).
Megbeszéltük Gabóval (ketten mentünk), hogy most én kezdem a mászásokat...legyen OS élményem .
Kezdtünk egy 7--al... szépen ment, de sajnos egy helyen bele kellett ülnöm... Majd ebből a standból másztam felsővel a Bükkfa poétát (8). Ezt 3x vagy 4x másztam...összeraktam...hamarosan szeretném megmászni. Gabó nagy projektje a 4 bagatel (9). itt az elején van a kunszt, a közepe nagyon pszihés... 2 nitt után a következő 3 biztositó pont kötélgyűrű... amibe nem szivesen esik az ember...majd utána ismét nittek.
A battai versenyen megbeszéltük Bobbyval, hogy másnap összefutunk valahol... Ő a családdal elment a Balatonra fürdeni, majd csörgött hogy kijönnek hozzánk...Így is történt... 5 en jöttek... Emma, Zoli, Laci, és a két gyerek.
tetszett nekik a hely...sőt Zoli még mászott is 3 utat. Jól éreztük magunkat ezen a nyugis helyen... sötétedés előtt indultunk haza... a többiek Miskolcra. Remélem minnél előbb visszatérünk ide.
Végezetül pár kép:
Zoli bagatel
Maugli
bagatel
bagatel2
bagatel 3
Zoli bagatel2
Emma és száva
2011. szeptember 9., péntek
Kutyacsonk...avagy fejetlenség
Történt az eset, hogy egyik este éppen a jól megérdemelt sörömet szürcsöltem, mikor megszólalt a telefonom... Gabó volt. Azt mondta voltak kint csókán és felfedeztem egy hullát, ami el kellene takaritani... A Bástya és a Krokodil közötti kéményben volt az áldozat, ami jelen esetünkben egy 50-60 kg-os kuvasz kutya volt.
Azt gondoltuk Gergővel, hogy valami kis állat után szaladhatott le...ami beszaladt egy lyukba... a kutya utána, de kifele már nem tudott jönni... kutyaszoritóba került.
A srácoktól megtudtuk, hogy már egy hete ott van. Gondolhatjátok, hogy a környéken nagyon jó illat áradozott.
Beereszkedtünk és tanakodni kezdtünk, hogyan kellene felvinni a dögöt... először is ki kellett húzni, amjd zsákba be... de nem volt egyszerű, mert tele volt férgekkel, és a feje már nem volt meg....
A szaftos dolgokat nem irnám le... beszéljenek a képek:
Senkinek nem kivánok hasonlókat...
Fidi voltam
2011. szeptember 7., szerda
Jobb későn mint soha...
Kissé megkésve, de feltöltöttem Máté barátom első 7a nehézségű útját, amit Kotecniken mászott meg még a nyár elején
Lehull a lepel...
Ma végre sikerült sort kerítenem rá és megmásztam a másik új utat is Csókán, amely az "Albán injekció" nevet kapta. Nehézsége 8- körül van szerintem, de várom a megerősítést avagy cáfolatokat!
Uff! Gabó
Uff! Gabó
2011. szeptember 5., hétfő
Gerecsei Kálvária
A hosszúra nyúlott szombati napom után, vasárnap 9.30kor Gabival ketten indultunk meg Kis-geribe. Tikkasztó volt a meleg, de bíztunk a "hegyvidéki" klímában és az északi falak árnyékában. Ahogy felértünk a bányába meglepő csend és üresség honolt. Az esőfalnál aztán belefutunk Gáborékba (BHSK) és Áronba (Épp próbálta visszabütykölni a letört fogásokat.)
Mindketten nagyokat ásítozunk, úgyhogy gyorsan megegyezünk abban, hogy a 23 karátos udvarban melegítsünk be. Először a 23 karátost másszuk majd a big silence következik. Sajnos egyik utat sem mászom ki egybe. Ezután tettem fel először a kérdést: Vajon mit is csinálok én itt?:)
Folytatjuk az esőfal 2 rövidke útjával a Kukuccsal és a Lidércel. Egyik utat sem másztam még ezidáig... Hát aznap sem sikerült megmásznom. Nevezzük inkább vergődésnek... Kissé letörve vesszük tudomásul, hogy ez a nap nem a mi napunk. Lemegyünk kicsit a fal alá beszélgetni és kajálni. Kis tanakodás után úgy döntünk, hogy visszatérünk a karátosba és másszunk néhány könnyebb utat. Itt mászunk még 3-4 utat, majd szép lassan hazafelé vesszük az irányt.
19:00-kor már itthon iszogatjuk a (Jól megérdemelt?) jéghideg sörünket miközben a telepi srácokkal elmélkedünk az élet nagy dolgairól...
Hát ennyi lett volna...
Képek sajna ismét nem készültek... Sorry...
Uff! Gabó
Mindketten nagyokat ásítozunk, úgyhogy gyorsan megegyezünk abban, hogy a 23 karátos udvarban melegítsünk be. Először a 23 karátost másszuk majd a big silence következik. Sajnos egyik utat sem mászom ki egybe. Ezután tettem fel először a kérdést: Vajon mit is csinálok én itt?:)
Folytatjuk az esőfal 2 rövidke útjával a Kukuccsal és a Lidércel. Egyik utat sem másztam még ezidáig... Hát aznap sem sikerült megmásznom. Nevezzük inkább vergődésnek... Kissé letörve vesszük tudomásul, hogy ez a nap nem a mi napunk. Lemegyünk kicsit a fal alá beszélgetni és kajálni. Kis tanakodás után úgy döntünk, hogy visszatérünk a karátosba és másszunk néhány könnyebb utat. Itt mászunk még 3-4 utat, majd szép lassan hazafelé vesszük az irányt.
19:00-kor már itthon iszogatjuk a (Jól megérdemelt?) jéghideg sörünket miközben a telepi srácokkal elmélkedünk az élet nagy dolgairól...
Hát ennyi lett volna...
Képek sajna ismét nem készültek... Sorry...
Uff! Gabó
2011. szeptember 2., péntek
8a,Grüne Turm,Exstasy,Geberer Wand usw.
Kezdem átérezni azoknak az embereknek a munkáját(kezdem hazai pályával,Csutorás Gergő,Gabó,majd folytatom ellenlábasokkal :) Pityu,Bálint)),Uwe,Chris Gröber,Roland Busch,Michi Karl,akik nem csak másznak hanem már mászattak vagy mászatnak.
Történetem csütörtökön kezdődött,mikor is 2 nap szabival a nyakamban megkezdtem a hétvégét.
Csütörtökre egy faltakarítás és új utak fúrása volt a porondon. Délután 3 tól este 8 ig 3 utat takarítottunk ki,mászhatóvá :D,és raktunk össze. Standok még hiányoznak,de sebaj.
Megszületett Uwe-tól Der Grüne Turm 5c FA:Uwe,Secund A:Barni,
és az easy going 6a. FA Uwe,Secund A: Barni.
Tőlem a 8a nevű,6a ért.
Itt említeném meg,hogy ez az első 8a Flintsbachban. :D
Gondoltam a számmászókra,és így akadt be ez a név. FA:Barni,Secund A:Uwe
Pénteken Tatzlwurm. Kiakartam tolni a Miracle nevű plafonos 8 as utat,3.próbára. De eleredt az eső,így rámentünk az Exstasy plafonos 9-/9.
Meg kell mondjam,hogy marhára örülök,hiszen egy új bétámmal már elég közel állok a kimászásához. Már csak egy kis kitartóerő kéne és menne minden simán.
Szombat,tegnap. Meghívott Michi barátom egy álmának a teljesülésére. Esküszöm,hogy mindenkinek ilyen egy hétvégét kívánok.
Mikor is minden lehetőség eme sport terén kitárul,olyan eufóriás érzést kapsz,amit nem kaphatsz meg szeszektől,drogoktól. Szóval mindenkinek,aki hajtja a vasat,egy ilyen érzést kívánok.
Az álma az volt,hogy a Chimgaueralpen,Gedererwand 1395m es csúcsánál lévő 100-150m falat ő szeretné először mászni. Ő szeretne lenni az ELSŐ. És én megtehettem az első lépéseket eme álomhoz.
Kifúrtam a legfelső(3. kötélhossz),majdnem egész hosszát.
Ma ismét Flintsbach,teljes kipurcanásig. Egy 8+/9- os utat próbálgattam,talán ezidáig vagy 2-5 megmászója van. Elég új. 2.próbára beszakadt az ujjam bőre,ezért elmentem pucolni.
De Adja. És adni fogja. Benne szeretnék lenni az első 10 ben. :D
Képeket holnap teszek,mert mára elfogyott a türelmem. Hiszen akik nem tudják ,hogy a lopott nettel feltölteni milyen nehéz,annak elmesélném,hogy igen nehéz. :)
Történetem csütörtökön kezdődött,mikor is 2 nap szabival a nyakamban megkezdtem a hétvégét.
Csütörtökre egy faltakarítás és új utak fúrása volt a porondon. Délután 3 tól este 8 ig 3 utat takarítottunk ki,mászhatóvá :D,és raktunk össze. Standok még hiányoznak,de sebaj.
Megszületett Uwe-tól Der Grüne Turm 5c FA:Uwe,Secund A:Barni,
és az easy going 6a. FA Uwe,Secund A: Barni.
Tőlem a 8a nevű,6a ért.
Itt említeném meg,hogy ez az első 8a Flintsbachban. :D
Gondoltam a számmászókra,és így akadt be ez a név. FA:Barni,Secund A:Uwe
Pénteken Tatzlwurm. Kiakartam tolni a Miracle nevű plafonos 8 as utat,3.próbára. De eleredt az eső,így rámentünk az Exstasy plafonos 9-/9.
Meg kell mondjam,hogy marhára örülök,hiszen egy új bétámmal már elég közel állok a kimászásához. Már csak egy kis kitartóerő kéne és menne minden simán.
Szombat,tegnap. Meghívott Michi barátom egy álmának a teljesülésére. Esküszöm,hogy mindenkinek ilyen egy hétvégét kívánok.
Mikor is minden lehetőség eme sport terén kitárul,olyan eufóriás érzést kapsz,amit nem kaphatsz meg szeszektől,drogoktól. Szóval mindenkinek,aki hajtja a vasat,egy ilyen érzést kívánok.
Az álma az volt,hogy a Chimgaueralpen,Gedererwand 1395m es csúcsánál lévő 100-150m falat ő szeretné először mászni. Ő szeretne lenni az ELSŐ. És én megtehettem az első lépéseket eme álomhoz.
Kifúrtam a legfelső(3. kötélhossz),majdnem egész hosszát.
a leendő út Persze pucolgattam is. Szóval egy öröm. Annak ellenére,hogy több mint valószínű ezt az utat beereszkedéssel lehet csak elkezdeni. Mivel az alja megközelíthetetlen.
A teteje is 2-3 órás gyalog túra. De meg fogja érni.
Ma ismét Flintsbach,teljes kipurcanásig. Egy 8+/9- os utat próbálgattam,talán ezidáig vagy 2-5 megmászója van. Elég új. 2.próbára beszakadt az ujjam bőre,ezért elmentem pucolni.
De Adja. És adni fogja. Benne szeretnék lenni az első 10 ben. :D
Képeket holnap teszek,mert mára elfogyott a türelmem. Hiszen akik nem tudják ,hogy a lopott nettel feltölteni milyen nehéz,annak elmesélném,hogy igen nehéz. :)
(szokásos) T A R D O S B Á N Y A
Kedden a szokásos időpontban, 16:30 kor indultunk a Denso elől.... a résztvevők: Anett(a nagy visszatérő), Tündi, Gabó és jómagam.
18:30 kor érkeztünk meg a bányába, de a nagyfalon való mászást kicsit csúsztattuk, mert minden útból lógtak a kötelek. Úgy hogy a hátsófalakon próbálkozunk. Gabó Anettel, én Tündivel keztük a mászást 1-1 6+-os úton, amit a lányok is nagyon könnyen másztak. Érzékelhető volt a lehülés... csak mászásnál lehetett félmeztelenül csapatni...lent kérte az idő még a pulcsit is. Nem volt baj, így ahogy közhelyesen szoktuk mondani "jobban akad".
A lányok cseréltek utakat, igy már egymást biztositották... Mi a First kiss (8-) utat próbáltuk. Gabó még csikókorában mászta ezt az utat... akkor sikertelenül. Most m-i OS-ben próbálta mászni, amit nagy eldurranással sikerült is teljesitenie.
Az út alja 6os nehézségű, de a közepén van egy érdekes felállás, ahol az utolsó akasztás már vagy 1-1,5 méterrel a talpad alatt van... kicsit izgultunk mind a ketten szerintem mikor elinditottuk a mozdulatot.
- Ahhh megvan!!!!...kis megkönnyebbülés, de nem sokáig,mert ismét kis peremeken kell továbbvonszolni magad, amiből hirtelen egy semmi rejbung kerekedik...ugye innen is tovább.. menni kell mert pukkanás van.. Innen két jó peremre érkezel, de pihenésre nem alkalmas ez sem... itt volt az út kritikus pontja (alkarban). Itt megfordult a fejemben a könnyebb útlehetőség...beleugrok és kész... de Gabó felkiabált (itt is megköszönöm), utána nagyobb fogásokon csapkodtam..szinte a kezem márérzéketlen volt... de vágülis sikerült megakasztanom a standot.
úgyérzem ez az út is nagy vizválasztó volt nekem... flasheltem egy (8-)-t... hatalmas örömmel töltött el.... Innen átmentünk az Aranykorhoz... Gabó próbálgatta. Sajnos még nem adja neki...de szerintem hamarosan megmászásnak örülhetünk. Régóta szemeztem egy úttal a sáros falon... Cserginc névre hallgat...a teteje egy áthajló és 7esre értékelik... Már jócskán besötétedett amikor fejlámpával indultam meg rajta... simán ment az áthajló rászig, de ott nem tudtam megakasztani az utolsót...itt is az előző köztes már a talpad alatt van, te meg próbálod bevarázsolni a köztest... de végül sikerült megtalálnom a helyes poziciót...onnan meg már nem tudtam elrontani, hiába voltam már nagyon fáradt.
Nagy napvolt a keddi... megmászások napja...
Még sötétben nyomott mindenki egy Mohát vagy egy Zergevadász... ki hogy érezte, csak úgy edzésképpen... majd elindultunk haza...
Rengeteg rókátláttunk az úton..egyet majdnem sikerült is kilapitani, de szerencsére megúszta... Hamar hazaértünk... mindenki elégedetten tért nyugovóra...
Fidi voltam
Üdw
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)