A hosszúra nyúlott szombati napom után, vasárnap 9.30kor Gabival ketten indultunk meg Kis-geribe. Tikkasztó volt a meleg, de bíztunk a "hegyvidéki" klímában és az északi falak árnyékában. Ahogy felértünk a bányába meglepő csend és üresség honolt. Az esőfalnál aztán belefutunk Gáborékba (BHSK) és Áronba (Épp próbálta visszabütykölni a letört fogásokat.)
Mindketten nagyokat ásítozunk, úgyhogy gyorsan megegyezünk abban, hogy a 23 karátos udvarban melegítsünk be. Először a 23 karátost másszuk majd a big silence következik. Sajnos egyik utat sem mászom ki egybe. Ezután tettem fel először a kérdést: Vajon mit is csinálok én itt?:)
Folytatjuk az esőfal 2 rövidke útjával a Kukuccsal és a Lidércel. Egyik utat sem másztam még ezidáig... Hát aznap sem sikerült megmásznom. Nevezzük inkább vergődésnek... Kissé letörve vesszük tudomásul, hogy ez a nap nem a mi napunk. Lemegyünk kicsit a fal alá beszélgetni és kajálni. Kis tanakodás után úgy döntünk, hogy visszatérünk a karátosba és másszunk néhány könnyebb utat. Itt mászunk még 3-4 utat, majd szép lassan hazafelé vesszük az irányt.
19:00-kor már itthon iszogatjuk a (Jól megérdemelt?) jéghideg sörünket miközben a telepi srácokkal elmélkedünk az élet nagy dolgairól...
Hát ennyi lett volna...
Képek sajna ismét nem készültek... Sorry...
Uff! Gabó
sörös Gabó csillog villog :D
VálaszTörléslátom valaki nagyon elkapta a fonalat. :)
VálaszTörlésNe izgulj,én is. Pl: a négy nap alatt(mászás és fúrás közben)8-10 üveg fogyott.
énis rajta maradtam amúgy csúnyán :)
VálaszTörlés