Csókakő és a Csontbrigád

Szerdán munka végeztével, Évivel, Barnival, Bölénnyel és Hi-tec Gabival indultunk Csókakőre, hogy mászással töltsük el a délutánt és estét. Kicsit félve döcögtünk szeretett falucskánk felé, ugyanis nagyon lógott az eső lába. Szerencsénkre az eső elkerült minket és zavartalanul mászhattunk, furkálhattunk…

Barni kérésemre magával hozta a Makita aksis fúróját, amivel elvégeztük az utolsó simításokat a Csókai új utakon. Az indiántánc tetejébe került még 1 nitt és a feleslegessé vált bal oldali standot kivettük. Nehézségét én 7- ra adom, amit többek is megerősítettek. Az albán injekció-t idén újra álmodtam. Kapott még 1 nittet és egy standot, így egy teljesen új vonalvezetésű és önálló út lett. Nehézségét 7esre érzem, de ezt még csak Barni erősítette meg. Remélem hamarosan többen is másszátok, majd az új utakat és visszajelzéseket is kapok tőletek.

Ezalatt Évi, Hi-tec Gabi és Bölény a Bástyát mászták. Később a Bástya elvtárst próbálgatták, kisebb-nagyobb sikerrel. Végül a kulcsos ostroma következett. Én szokás szerint mászok mindent amit érek.:) Lassan kezd ránk sötétedni, de nekünk eszünk ágába sincs hazamenni. Sőt! Időközben Levi is csatlakozik hozzánk, így már 6-an világítjuk meg az északi falat. Barnival rámegyünk a Csontbrigádra (toprope), a többiek pedig a Kulcsoson edzenek. Amikor Barnit is látom a Csontbrigádba, újból megerősödik bennem, hogy ez az út 9es nehézségért nagyon kemény. Mire mindenkinek sikerül szétmásznia magát már 21:30 van. Lemegyünk a parkolóba, ahol Levi megmutatja a legújabb Petzl termékeket, dumálgatunk, majd go haza… Beverem a szokásos mászóka utáni rántottámat, majd tenti.

Más:

Idei nagy Csókai projektem a Csontbrigád. Sajnos eddig világosba nem igazán tudtam próbálni, de igazából nem ez a fő baj. A fő baj az, hogy kevés vagyok hozzá! NAGYON KEVÉS!:) Elszoktam már attól, hogy toprope vergődjek egy útban. Az utóbbi pár évben elszoktam az ilyen fajta „mászástól” Persze mindig voltak projektek, de sosem raktam ilyen magasra a mércét az aktuális szintemhez képest. Most is csak azért teszek így, mert Csókára viszonylag sokat járok,(heti 1x2) és a Csontbrigád a következő a sorban. (A Tyű nem igazán motivál…)

Egy átlagos mászós napom kb így néz ki (Amennyiben visszajárós helyen vagyok):

- 1 max 2 bemelgítő út.

- 1 közpes nehézségű út mászása

- Projektelés (1 vagy 2 mászás a projektben)

- Lehetőleg minél több on-sight mászás, vagy a régebbi utak ismétlése

Általában egy nap 6-12 közé tehető a mászott utak száma. Persze ez függ attól is hol vagyok és miket mászom.

Szóval Csontbrigád… Ezt az utat még a régi „nagyok” nyitották, és a nehézségét is (9) az akkori mércék szerint mérték. Tudtommal először Kangyal Andrisnak sikerült toprope megmásznia, majd Urbanics Áron mászta először rp. stílusban (2000). Azóta nem halottam komolyabb próbákról. Egyedül Rakoncátlan Á. projektelte, de sajnos ennek az eredménye az lett, hogy az út közepén lévő alsós kulcsfogás letört és a helyén egy ritka szar fogás maradt. Így a mostani nehézsége számunkra kérdéses… Egyenlőre ezzel a résszel nem is foglalkozom (A0-al átnyúlom). Az idei cél, hogy A0-al egybe meglegyen az út. A nehézségét még így sem tudom belőni, de szerintem 9- felett van így is bőven. Jó lenne, ha eltudnék valakit csalni, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezik az ilyen nehézségű utak terén… Kíváncsi lennék, hogyan oldaná meg a boulder problémák sorozatát és milyen nehézségűre értékelné ezt a kis gyönyörűséget.:) Eddig még nem igazán találtam jelentkezőt, de nem adom fel. Addig is marad a heti 1-2 vergődés és pukkanás. J

Uff!

Gabó voltam

Életkép1