Csókakő ismét

Vasárnap Gabóval csapattuk Csókakőn. Több embert is próbáltunk elcsalni, de sajna senki nem ért rá. Viszont így instrumentális hangulat volt, aminek lett két eredménye:
 - találtunk egy új út lehetőséget (ami nem variáns), bár erre még várnunk kell, mert van mit takarítani rajta, a túristákra tekintettel abbahagytuk a takarítását mielőtt agyoncsapunk valakit
 - Gabó tolt egy fergeteget (már-már azt hihetnénk, hogy nincs mit mutatnia Csókán, de ezekszerint mégis van)
 az erről készült videó magáért beszél:

és ismét...Gerecse és Huawei

A tékozló fiú hazatért... Beke Barni. Már hetekkel ezelőtt remegett hogy menjünk Kis-Geribe,mivel ő még ott nem járt.
Kedden délre értünk a bányába Bölénnyel, Gabóval és Barnival.
Gabó a Metát projekteli, Barni mindenbe belemászik, én pedig bölénnyel másszuk végig a karátos udvart.
Sajnos lassan 2 hete fáj az ujjam, igy nem akarom erőltetni...a könnyebb utakra száműz a józan ész.
Gabónak szépen megy a Meta, több éles próbát is tol rá, de sajna még vissza kell mennie az útért.
Barni megnézi a Terit, megmászás itt sem történik.
Eközben befutnak Bálinték, Ő a Szilfidet projekteli... az utolsó fogások egyikéből jön le... dráma volt...


Gyenes Balázs megmászta a Transgerecse expresszt 10/10+ ért!!! Gratulálunk neki. Döbbenetes volt, amint fél órát töltött a falban...

Eljött az este, amikor nagy Jamborira készültünk, de a pálinkafelelős (Levi) sajnos visszamondta az eseményt, igy 3 sörrel kellett átvészelni az éjszakát...
Barni a szivbajt hozta ránk. Rosszul lett, felállt hogy hányni megy, majd összecsuklott és elájult... Gyorsan stabilizáltuk a helyzetét, de eléggé összetörte a mellkasát... ráesett egy kőre...szerencsére nem fejjel.
Végülis megmaradt az emberünk...
Még az este folyamán, már korom sötétben befutott Éva és Andris, akik evésre buzditották a népet... Még beszélgettünk egy ideig, majd nyugovóra tértünk.
Róka nélkül nincs éjszaka a Gerecsében... Felkeltem aztán a felkötött szatyrok felé ágaskodott... Láttam hogy velem nem fog foglalkozni, igy visszaaludtam...kezdem megszokni őket...

Másnap reggel mászni kezdtünk. Barni Ráment az anygalszivre, amit előző este pár sör után 6+nak mondtunk neki, de mindenki meglepődésére 2 eséssel felment rajta... Majd OS-elte a Portlandot.
Bölény mászott egy 7-t, ami Csalóka névre hallgat. 4 kor indultunk haza...Még Bajnán beültünk egy étterembe pizzázni, majd 7 re értünk haza... Ismét kellemes 2 napot töltöttünk a bányában.

És a képek:

 Barni és Teri

 Gabó és a Meta

Barni és az ájulás :)

 Barni és Portland

 Andris és a mezítNájk

Bölény és a projekt

Üdv

Fidi

Budapesti mászóka, avagy a por a legfontosabb

Volt egy kis dolgom Pesten, igy már szerdán felmentem. Gondoltam nem mehet el ez a pár nap mászás nélkül, főleg úgy hogy régi ismerőseim mondták, hogy elkisérnének, ezáltal kipróbálnák ők is ezt a sportot.
Mindig örülök amikor új emberek próbálják ki ezt a sportot, mivel mindig benne van a kalapban, hogy rajtamaradnak ezen a tevékenységen és ezáltal bővül a mászótársadalom.

Eredeti terv a Spider lett volna, de Ágh Úrtól kaptam egy flyert, amin a BME hirdette magát, mint megújult spor komplexum.
Igy este 6 körül értem a helyre Cila és Frenk társaságában... teljesen bejött, mivel teljes tisztaság és vendégszeretet fogadott minket...
Volt ott minden... kispályás foci, fallabda, ijjászat..stb..stb... minket a falmászás része érdekelt.

A srácok ahoz képest hogy először másztak egész jól vették az akadályokat...és hamar rájöttek hogy a por a legfontosabb... :)

A teremről:
A falak körülbelül 14 méter magasak, az utak változatosak (már amennyit másztam). A fogások (még) nem zsirosak. Kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlom.

Végezetül a képek:

 Frenk csapatja

pillanatkép

Frenk és a fal

Én is másztam

Fidi voltam

Üdv

Hétvégi Tardos és Várgesztes

Szombat reggel hármasban (Évi, Ádám, Én) indultunk Tardosra, hogy másszunk egy kellemeset. Viszonylag késői indulással 12:00-kor értünk a bányába, ahol csak 4 ember lézengett. Nem sokat teketóriáztunk, gyorsan nekiláttunk a mászásnak. Nyomtam a szokásos bemelegítőket... Moha+Zergevadász, amíg Éva és Ádám a napos falon másztak 2-2 utat. Ezután megpróbáltam a Takonykórt összerakni felsővel... Hellyel közzel sikerült is. Évi és Ádám is egybe mássza felsővel a Sörhast, majd a Solymást is. Én nyomok egy Aranykórt végül egy Csigabigát és egy Csigavadászt. Időközben szépen megtelik a katlan és a falakon pókhálóként csüngenek a kötelek. Szerencsére mindenki tiszteletben tartja a többi mászót és a tömeg ellenére viszonylag csönd van. :) Mindannyian elégedetten indultunk haza. A hűvös levegő és a kipihentség meghozta a gyümölcsét... :) Jóóóó volt!!!! Hazafelé kőhányásnál elbúcsúztam a többiektől és Várgesztes felé vettem az irányt, (gyalog) ahol az éjszakát a Tojás fal feletti kilátón (Zsignom-kő) töltöttem. 

Ádám csapatja a napos falon

Toprope rajolás a Takonykórban

Évi és a Sörhas 1

Évi és a Sörhas2

Ádám és a Solymász

 Vasárnap reggel 7-kor ébredtem kellemesen kipihenve, nyugodt éjszakát nyugtázva. A levegő még igencsak hűvös volt, így nem kapkodtam el az összepakolást. Lassan előbújt a nap és már nem kellett nagy kabátban rendezkednem. Elfeküdtem a szivacsomon és elolvastam néhány fejezetet a Fehér felhők útján című remek könyvből. Lassan befutottak a kollégák a parkolóba. (Éva, Andris, Bölény, Ádám, Norbi) Lementem én is, hogy ott köszöntsem őket, majd együtt újra fel a sziklákhoz, ahol egy gyors körbevezetés után a Kristály-fal alatt telepedtünk le. Percekkel később már be is szőttük a falat, ami az idő előrehaladtával csak tetőzött. Volt, hogy 6-8 útban csüngtek a köteleink egyszerre. Időközben Tündi, Levi és Gyuszkó is befutott, hogy még "teljesebb" legyen a csapat. Majdnem mindenki 10 db utat mászott, ami szerintem nem rossz teljesítmény. Napnyugtával  mi is befejeztük a mászást és egy süti kávé kombó után haza felé vettük az irányt. Ezt a napot is nagyon élveztem és minden percét imádtam. Ismét jó volt Veletek srácok...

Uff!
Gabó

És akkor beszéljenek a képek:

Andris a Kalcitosban

Bölény és Éva

Bölény Rambóba

Topppon

Éetkép

Patyonkin

Szinkronban másztunk

Levi pity-puttyol

Az a bizonyos kőrözött

Pókháló

Levi 2

Kotta-man

Bölény a Pszihében

Éva csapatja

Tündi és Éva

Arco II.

Tudom,hogy lassan egy fél éve nem jelentkeztem,de el voltam foglalva a kis tervem kivitelezésével,másodszor meg nem volt net.
A tervem a következő volt,minél több utat a 7c s skálához közel mászni,hiszen jövőre szeretnék 8a. Elég jól haladok,hiszen ez évben másztam: 5db 7b t,egy O.S,egy sec go,4db 7b+ t,egy sec go,és 1db 7c t,7.re. Ezek közül 6 német országi,4 viszont ,,külföldi" trófea.
Sec go 7b La Miracle Ötztal ból,és O.S. 7b Bernardi(kb 7a/a+) Garda tó környékéről, Comano ból.
És itt kanyarodok vissza a címhez,hiszen Arco.
Uwe val a haza út előtt terveztünk egy 3 napos mászást,Franken vagy Arco? Németországban esőt mondott,délen max szerdáig,így maradt Arco.
4-5 órát utazni szakadó esőben,háááááttt..... Az ember besavanyodik. Szerencsénkre ismertem egy barlangot,30m, ahol lehet esőben is mászni. Itt táboroztunk este.

 Átmozogtunk egy 7a+ t a barlangba,majd este fejlámpával egy 7b+ t.
Csütörtök kelés,kaja híján elmentünk egy hotelbe reggelizni,7 eur per fő. Szó szerint szarásig ettük magunkat,majd irány vissza a 7b+.
Gyors bemelegítés egy 6b n,aminek az lett a vége,h be sem melegedtünk. Így ellőttem a 3. próbámat a ? es útra. Aminek a neve ? és 7b+. 4.re meglett,majd Uwe ismételt,majd barlang,Uwe itt is aratott,majd pizza a főtéren,Arcoba. Sör és pihi. Annyira szétestünk e nap,hogy Massone vergődés volt csak.
Péntek reggel kelés Massone mellett

,majd reggeli 3 hagyma,szalonna,sajt 8 tojás, rá fekete tea és pálinka. Jó későn kezdtünk mászni,hiszen a nap már hevített a szektorokban.

 Gyors bemelegítés 7a Aladin. Uwe O.S. én leflesseltem. nem volt nehéz hiszen áthajlás és 15 m. Majd mászik O.S. egy 7b+ t Duracell,én meg beleolvadok az útba. Nem lesz meg,de le sem szarom,hiszen annyira hevít a 35 fok,hogy hülye aki itt mászik.Megjegyezném,van pár hülye. Szerencsére találunk egy észak keleti falat a kalaúzban. Nagy választék van nem déli falon mászni Arco környékén. 2. Nem is értem,na de mindegy.
Kocsiba be,irány Comano.

 Isten hozott az Alpokban!!!! Gyönyörű fal,peremekkel,nem csepkövek és jobbnál jobb reibungok. Kissé áthajlik 2-5 fok,18m ben van max 2 m. Na itt senki nincs. Tökéletes vadkemping hely,mászó hely. Kis szektor,de 8b ig van minden.

 a nehezebb 7b a sárga csík felett megy,a könnyebb attól balra eggyel.

Itt mászom az O.S.  Bernardi 7b t,majd egy másikat 3.ra,L' Aderena,amit elég jól leflessel Uwe,majd egy két fisfos még levezetésnek. És go haza.
Most szombat van éppen írok és pakolok,hiszen megyek még hazább 2 hétre,ebből 2nap mászás  kis Geriben,nem voltam még,és utána pihi.

Németországi kalandozások I.

Jelentem július elsején megkezdődött németországi száműzetésem, bár ezt nyilván sokan tudjátok. Bejegyzésemben igyekszem összefoglalni az elmúlt bő két hónap mászással kapcsolatos eseményeit. Mikor megtudtam, hogy hova jövök először megijedtem, tekintve hogy Németország északi részéről csak a nagy alföldek és mély-földek jutottak eszembe, maga lett volna a rémálom... :) szerencsére nem így történt, történik sőt... Na de, hogy hol is vagyok, Hannovertől délre egy kis városba Hildesheimban székelek, csendes, nyugodt olyan éppen optimális, 100km-en belül kb 6000 mászható út 3 féle kőzettel, mondhatni elegendő 2 évre..
Az első hónap viszonylag eseménytelenül zajlott, egyszer voltam Hannoverben az Escalodrom nevű boulder terembe, nem titkolt szándékom volt emberekkel ismerkedni, akik ismerik a helyi köveket, illetve felmérni, hogy milyen lehetőségek vannak. A terem maga nagyon tetszett, rengeteg izgalmas és fantázia dús út a kezdőtől a profiig mindenki megtalálja a számítását. Az, hogy miért nem egyből a hildesheim-i terembe mentem egyszerű oka volt, augusztus közepén nyitott a nyári karbantartás miatt. Az első adandó alkalommal el is mentem, pár napba beletelt míg megtaláltam pontosan hol van és hogyan lehet bejutni, de megoldódott:) A terem maga nem túl nagy, de nem is zsúfolt így edzeni illetve rossz idő esetén mászni tökéletes. A helyi mászók nagyon közvetlenek és barátságosak, gyorsan befogadtak és már az első mászás után elhívtak az egyik közeli mászóhelyre.

2 kocsival indultunk 8-an a kb 40km -re lévő Ith-hegységbe. Maga a hegy hosszan nyúlik el Hildesheimtól nyugatra megítélésem szerintem egy öreg mészkő-hegység lehet. 10-12 nagyobb területi egységre lehetne osztani mászás szempontjából, egy-egy egység körülbelül 10-12 hámor-örvény-kő méretű spotból áll egyszóval képzeljünk el egy akkora területet, ahol bő 120 hámori szikla fal van, nem kevés.. Ith hegységen kívűl van még néhány hasonló méretű nagyobb hegy-hegység nyugatra főleg mészkő, délen 60m-es gránit falak, 20m-es homok kövek.
Visszakanyarodva a mészkövekhez, a falak körülbelül 12-20m magasak, egyáltalán nem kitettek, tekintve, hogy a többsége az erdő közepén van. Nincsenek szétmászva, néhol murvás, poros, sisak kötelező mert vannak nem túl kompakt táblák, ahol pereghet a kavics. Sokféle mészkövön másztam már, de két egyformát még nem találtam, valahogy így volt ezzel is. Szokatlan volt, néhol poros, kicsit más fogású mint a megszokott, talán azért is mert eltelt 2 hónap szikla nélkül, de ennek ellenére viszonylag gyorsan alkalmazkodtam. A mászóstílusról: Amikor megérkeztünk a falhoz meglepődve tapasztaltam, hogy mindenki szedi elő a kutyaverő hexeket meg az ék sorokat, frendeket hát nem nyugtatott meg.. végig nézve a falakon megértettem a miértjét, finoman szólva nincsenek a falak szétlőve, ráadásul a többségét a 70es években nyitották és a számozáson nem sokat módosítottak. Azóta innen onnan ki-ki törtek fogások, valószínűleg ez is az oka, hogy néhol 5+ért is pittyputtyolni derekasan, persze ez nem baj inkább legyenek az utak alul számozva mint felül. 6+ felet már egészen jól vannak nittelve , ami kb annyit jelent, hogy ahova kell, jó pár 7 körüli útba a 6-os runoutok egyáltalán nincsenek biztosítva, így nem ritka a 7-8+ m runout. Ezeken a szakaszokon általában ékelnek, de tekintve, hogy soha nem másztam ékekkel, így én nem erőltettem a dolgot, de muszáj leszek megtanulni a technikáját mert beleszaladtam egy-két veszett dologba. 20m-es 6os út volt benne 3nitt meg két párkány, nem egy életbiztosítás :D
Kint létem során kétszer voltam Ith-be mászni az utak hasonló stílusúak, nem túl zsúfoltak összességében tetszenek, persze egyik hely sem veri Hámor vagy Fehér-kő szépségét, de van még bőven idő szép helyeket felfedezni, terv az sok van....

Végezetül pedig, tegnap este az egyik helyi mászó akivel megismerkedtem, meghívott a családjához vacsorázni, majd utána Hannoverbe vettük az irányt a boulder terembe. Talán néhány sort megér a történet. Hannoverben gyakorlatilag ez az egy terem van, valószínűleg ezért is volt annyi ember lent. Hihetetlen, hogy mennyi ember mászik ebben a régióban  4-70évesig gyakorlatilag minden korosztály megtalálható.
Néhány kép:

Tömören összefoglalva ez a jelenlegi mászóhelyzet 1300km-re Miskolctól. Rengeteg felfedezni való van...
14.-én hazatérek röpke két hétvége erejéig, azt nem ígérem, hogy a dunántúli csapattal találkozok, de az szinte biztos, hogy visszatérek Hámorba úgyhogy lehet csatlakozni!