Vagy újramászva. Ezt akartam elkerülni. Hogy újra azokat a hatosokat másszam. Meg csorgassam a nyálam az esőfal alatt. Nem, ez már nem hiányzik. Főleg nem rossz időben.
Mindenem Kis-Gerecse ellen szólt, de vitt az áramlat.(Hál'Isten) Vitt az ígéret, a "zsarolók", a család, az autó.
Kis-Gerecse a kemény drogosok fellegvára. Ki egyszer itt belekóstol az utakba nem tud már máshol mászni, nem tud magának máshol kihívásokat találni. Lehet régebben ezért is kerültem a helyet. Tudtam magamról, mindent félresöpörnék annak érdekében, hogy visszajussak ide az anyaghoz. A sziklaanyaghoz, az utakhoz. Hogy taknyoljam, hogy toprópozzam, hogy kotázzam, hogy bétázzam ÁÁÁÁ.
De most nem! Jönnek a meglepetések: Nem esik az eső! Még akkor sem amikor felérünk. És amikor felveszem a beülőt akkor sem! Új utak? Hol? Hatosok? Hetesek? Micsoda?! Új falak, meg titkosabb helyek? Sátorhely kilátással, tűzrakó hellyel, meg padokkal? Halihó, van élet az Eső Falon túl is!
DE JÓ volt! Családdal, barátokkal, Köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése