2011. március 16., szerda

Talpra magyar hív a szikla! (4 napos márciusi mászóka...)







Előzmény:
Még tavaly év vége felé páran kitaláltuk, hogy a márciusi 4 napos hétvégét vétek lenne nem mászással tölteni. Az alap ötlet az volt, hogy kimegyünk Dvigradra Luciano barátunkhoz és ott töltjük el ezt a pár napot. Sajnos, ahogy ez lenni szokott az időpont közeledtével szépen morzsolódtak le az emberek. Ami viszont sokkolt: A végére azt vettem észre, hogy mindenki visszamondta!:) Gondolkodtam-gondolkodtam és egyszer csak egy hang ezt mondta: "Miskolc rád vár!" Gyors telefon, felhívtam a Miskolci elit alakulatot, akik szintén mászást terveztek a hétvégére...

0. nap:
Péntek meló után indultam el az Acélvárosba a MÁV segítségével 22:00-ra már a Tiszai pu.-n voltam... Szívemet boldogság töltötte el mikor megláttam, hogy mind 3 Miskolci zsivány kijött elém. Az estét Gergő új pecójába töltöttük egy kisebb mulatozással...

1. nap:
Korán keltünk, hogy időbe a hámori falnál legyünk... Így is lett 9.30-kor már a szikla presszóban ittuk a kávénkat. (Gergő, Dani és Én) Az időjárás hibátlan és az utakkal sem akadnak problémák. Gergőék a Galagenya nevű utat projektelik, míg én mászok mindent ami 7el kezdődik...:) Du. átmegyünk a nagyfalra ahol további utak kerülnek meghódításra...Sajnos Daninak sikerül meghúznia úgy a csuklóját, hogy a következő napokban nélkülöznie kell a mászást!:( 17:00 körül zárjuk a mászókát, majd visszatérünk a bázisra.

2. nap:
Ismét korai kelés, a cél ismét Hámor... A napunkat megint csak a szikla presszóban kezdjük és a nagy fal alatt zárjuk. Dani személyét viszont Hari váltja fel, aki hősiesen helytáll első elölmászása során.

3. nap:
Előző nap már megegyeztünk a többiekkel, hogy a harmadik napot egy új helyen foglyuk eltölteni. A hely pedig nem más mint Örvénykő. 10.30 körül érhettünk a falhoz. A látvány lenyűgözött. A fal gyönyörű, a környezet magával ragad és sehol egy lélek! Nagy nehezen sikerül belőni az utakat és már kezdem is a mászókát. Az mászás végig nagy élményt nyújt, egyetlen aprócska bökkenővel. Az utak kiépítettsége (elnézést mindenkitől) kritikán aluli! Az ember örül, ha talál egy rozsdás szöget vagy egy lemezből hajtott nittet. Végig nagyon oda kell figyelnem, mert egy rontás és földig zakó... Szerencsére minden kiszemelt utat sikerül megmásznom, igaz sokszor komoly halálhörgések közepette. Na mind1 a pszihémnek biztos jót tett...:) Miután itt is kimásztuk magunkat, gyorsba összecuccoltam és indultam haza Fehérvárra... A vasúton Fidi és Anikó vártak. Gyors ölelkezés és élménybeszámoló után, már otthonkámban Kicsim karjai között voltam...

4.nap:
Mohóságom határtalan...:) Fidi és Anikó Várgesztest terveztek Márc 15.-re. Ki az a hülye aki nem tart velük? Hát én nem leszek az!:) Reggel 10-kor találka a ház előtt, majd indulás. A kristály falat célozzuk meg, ahol már ekkor is nagy a tömeg... Rengeteg az ismerős arc a hangulat is remek! Elhatároztam ma semmi erölködés, csak is az örömmászásé lesz a főszerep. Természetesen, ahogy ez lenni szokott a köv. pillanatban már azon kaptam magam, hogy a Patyonkinba feszülök szét, majd ezt egy Raszputyinnal tetőzöm. Hát nem volt életem legszebb mászása, de mit tehettem volna.... Mohóságom határtalan... Miután szétgyalázom magam a Kristályfalon L. Bendegúz barátom invitálására átmegyek a Tojás falra. Először a Barni barátom "majdnem" útját másszuk, majd a Sátántagót... Bendi ismét nagyot alkot. Ki talál egy elmebeteg bétát direktbe, amit nagy eséllyel legközelebb meg is fog mászni. Ismét egy szép napot zárunk...

Összegzés: Hámorban és Örvénykőn egy rakás 7-,7,7+ os. Gesztesen a szokásos utak mászása... Hámor kis fal=Zsírbánya. Nagy fal = Gyönyörű szép és nem zsíros. Örvénykő: Szerintem a legszebb formavilággal rendelkező hazai szikla. Az általam mászott utak nehézségei jól voltak belőve, viszont mindenképp ajánlott magunkal vinni éksort, friendet, kötélgyürüt...

4 megjegyzés: