Ausztria helyett Geri-feszt

A hétvégét a rossz ausztriai idő miatt gerecsében töltöttük. Az indulás szakaszosra sikerült, az első turnus Gabó, Marci, Gyök és jómagam, voltunk, később Levi is csapódott, és Ágh Andris is. :-) Vidám kis szombati nap volt, a naphőse cimet Levi kapta, nem csak azért, mert felcipelt egy csomó sört, hanem a mászásban nyújtott teljesitménye miatt is. Sorban másztuk az utakat, és az esti sör, és pálinka jól megérdemelt elfogyasztása után a naposudvarban raktunk egy bazinagy tüzet. Kipattant a szikra a parázson futásról miután mindenki elég bátorra itta magát, igy megcsináltuk, persze előtte volt egy kis járda boulder, utána pedig egy kis szóló mászás, ennek részleteiről nem tájékoztatnám, a nagyérdeműt. :-) Másnap, kicsit fáradtabban kezdtünk a mászást, és hát lássuk be, az előző este nyomothagyott rajtunk.... Viszont mindenkinek meglett a projektje, amit pl én a Levivel egésznap támadtunk, a többiek nevében nem tudok nyilatkozni, mert ők az illúzió falon ténykedtek. A fordulat a délutáni órákban történt, amikor is megjelentek a battaextrémek, Csabi és Gyula, Hvar-i Andris, később kiderült, hogy vagy 20-an jöttek. Az alaptábor tele lett sátrakkal az út, jobb és bal oldala fullosan, teljes fesztivál hangulat volt. Szerintem Woodstock sehol sem volt ehhez az estéhez képest :-) Nagyon jól éreztük magunkat, és most egy klasszikus: „azt mondom, csináljuk meg“ legközelebb is. ui.:elnézést, hogy ilyen kurtán irtam, de nem vagyok toppon, éjjel dolgoztam.... képek később Gabótól.

Frankejura-Pottenstein

Action direct

Az elmúlt héten otthon voltam,aki nem tudta. Előtte meg Frankenjura,egy hétig.
Szállásunk Pottensteinben egy nyaralóban 10 eur ért per fő per éjj. Hétfőn izom húzodással nyitottam,ezért nem másztam egész héten. Pénteken izzadt a tenyerem,és begyulladt a fülem. Szombat reggel elmúlt minden......

a 7b

Marco,Robert,Michi és én mentünk Frankenbe. Elfoglaltuk a szállást,
                                       
majd Marien tal,hisz ez ott volt tőlünk 10 percre. Elég erősen nyitottunk,legalább is én úgy éreztem,meg a folyamatosan összehúzódó izmok is. Elég fasza úgy mászni,hogy minden fogásnál görcs áll a bicepszbe. Marco mászott egy 6c+-t sec go,ezt lemászta Michi is,én meg próbáltam egy sec go ra 7b t. Az utolsó fogásnál elbasztam,hiszen a legvége nem lett átnézve. Gondoltam minek. Este Jókai bableves főzés volt a menü.
                                  
Másnap Andeltodrom. Itt vergődések voltak számomra,a többiek élveszték. 7a 3.ra nekem,Marco 6c+ t tolt sec go ra. Robert felmászott egy 6+ on,mivel a beigért rekesz sör felvitte. :) Michi 6c vel beérte.
Harmadnap. Boulder. Pegnitz Flembachtal,Felsenländl. Bemelegítés,majd csapatás. Michivel és Robert tal csapatjuk,Marco kidölt. A sör fogy,a nap süt,és mennek a boulderek. 6A,6B,6C OS,6C+ sec go , majd nyitok egy mixet. Olyan 7A+ körüli. Highball. A lényege,hogy minden fontos lépés olyan takony,hogy a tovább nyúlásig tart,majd utána a kéz. :)

itt voltak ilyenek,

és ilyenek is,
   
                                                                            Oszt pihi nap. Barlang nézés,minigolf(1,5 eur per fő per nap),majd szittyó. Vietnámi papucsos erdőjárás,majd slackline és távol ugrás szivarral és sörrel.
Reggel balhé,hiszen amit szeretnék mászni, azt más nem szeretné,így elmegyünk Steinerne Stadt ba. Gyönyörű formák,és nem jellegzetes Frankeni sziklák. Olyan 7a+ ba nézek bele,hogy senkinek nem kívánnám. Pozítív,majd étmegy enyhén áthajlóba. Lépés és fogás nincs. Gekko flesh. Esélytelen. Aki megmássza,kívánhat hármat.  Mellette egy 7b+ mégkevesebb lehetőséggel. Mászok itt egy 7a t sec go ra,Marco próbál egy 6c t,majd 4.re legyűri,és ránéz a 7a ra. Robert és Michi lájtosban tólják. Végül megnézek egy 7c,de a legvége nem adja. 1m rre a standtól szétszopat a kő. Este megnézzük a Schwalbehöhle/fecskebarlangot. Tilos a mászás,de istenemre olyan boulderek vannak itt,hogy még a lábam ujját is megnyalnám. Senki sem lát,van grillsütő,és megannyi boulder. Highball,traverz,block. Többség 6C- felfelé. Perem,luk és reinbung. Mint egy álom.

 

Utolsó nap Soranger wand. Itt voltam legelőször Frankenjuraban,és szerettem volna egy utat megnézni. Pikkelsau 7b+. Sikerült kiboulderezni,de erőm nincs már teljesíteni. Marco is szét van,viszont Michi tol egy 6c+ t sec go ra.  Én örülök,kicsit bánkódok,hogy vége,de jövünk még Frankenjura.

 Pickelsau

Csókakői meglepi szalonnasütögetés....

Egy szerdai mászós napon - amikor szép számban összegyűltünk Csókán – jött az ötlet, hogy tudván, hogy Gabónak nagy „szerelme” ez a hely meglephetnénk a közelgő szülinapja alkalmából egy mászással és szalonnasütéssel egybekötött kis partyval. Míg ő lelkesen mászta az utakat, addig én megosztottam a tervet a többiekkel, és nagy örömömre mindenki vevő volt rá, sőt egyből jöttek is a felajánlások, hogy ki mivel is tudna hozzájárulni(fa, szalonna, stb.)a sütögetéshez. Ezek után már csak annyi volt a teendő, hogy összefogjam a csapatot és szépen finomítsunk a részleteken.

Szerencsére Gabó nem sejtet semmit és majd egy hét elteltével elérkezett a csütörtök délután, amikor a megbeszéltek szerint én kettesben indultam el Gabóval, hogy másszunk egy jót vagy csak kiránduljunk. Legalábbis Ő így hitteJ

Kalandos megérkezést követően a nagy belépő az volt, hogy az erdőből lesétálva várt minket a pattógó tűz és a baráti társaság (Heni, Tündi, Ági, Bölény, Kisbölény(Vince), Hightech Gabi, Gabikácska, Norbi, Levi, Gergő, Tibor). Gabónak sikerült nagy örömet okoznunk és ez nagyon jó érzés!

Azt hiszem elmondhatom, hogy fantasztikus esténk volt, nem esett az eső (bár körülöttünk mindenhol villámok cikáztak), finom volt a vacsora amit mindenki maga készíthetett el a tűz mellett, meghitt volt gitárkísérettel együtt énekelni, és végignézni a nagyszerű emberekből álló csapaton, akik egytől egyig szeretik Gabót és megtisztelték őt szülinapja alkalmából azzal , hogy eljöttek. Ezúton is köszönöm mindenkinek!

Évi voltam

Gerecse, avagy dübörög a szezon

Péntek reggel találkoztunk Gabóval, hogy berakja a cuccot a kocsiba. Én melóból jövök, ő meg pedig megy...
Következő vágókép, hogy állok a munkahelye előtt délután négykor, és indulunk a gerecsébe.
Az előző hétvégét nem sikerült végig kinn tölteni, mivel szombat délután kisebb vihar érkezett, igy jobbnak láttuk hazatérni.
Tehát pénteken délután hatra már a bányában voltunk... Itt Ervin és Ági másztak elszántan és keményen.
A tökéletes ütemterv az lett volna, ha még aznap megmásszuk az előző heti projektünket. El is kezdtük, azaz Gabó az Ekekével... szépen ment neki, de mivel RP próbálta igy egy akasztás nem igazán jött neki össze, igy átadta nekem a lehetőséget, hogy megmásszam a Portlandet (8+). Előző héten 2x-3x is kiestem a stand alól, igy kicsit tartottam a "kudarctól". RP indultam énis. Nagyon simán ment... megvolt az utolsó akasztás, aztán jöhetett a vége... Annyira könnyen  ment, hogy amikor a standláncot akasztottam, hirtelen nem is tudtem neki örülni :). Ezután az én megmászásom Gabót inspirálta, igy felsétált az Ekekén. Már az első délután sikerült mind a kettőnknek a projekt, igy bontottuk is a söröket... nagyon örültünk az utaknak.
Ági a Küklopszot projektelte (8+/9-). Annyira megtetszett a mozgása az útnak, hogy úgy döntöttünk ez lesz
a következő. Nagy fogásos út, ami 3-4 métert hajlik át.

Tehát szombat reggel el is kezdtük az út összerakását...
A kunsztra ráéreztem, igy minimális erővel sikerül átmásznom azt a részt... de ami utána jön oda állóképesség kell, ami nekem a hétvégén ehez az úthoz kevés volt. Gabónak pont forditva... a kunszt nehezebben ment mint nekem, de ereje meg lett volna...
Lényeg a lényeg, hogy legközelebb mind a ketten megmásszuk, aztán jöhet a tőle balra lévő repedés.A délutánt napozással, pihenéssel sör(élesztő) - bőrnövesztő kúrával töltöttük.

A vasárnapot korán kezdtük...8 körül már a Kütlopsz beszállójánál voltunk, és dobtunk még rá 2-2 próbát.
A tetején hanyatlott meg a próbám, de ez volt az eddigi legjobb... szóval nem bántam.
Ezután Gabó megmászta a Cara-t (8), legközelebb ezt én is szeretném, majd a 23karátos udvarban másztunk még két-két levezető utat, majd hazafele vettük az irányt.
Velencén megálltunk lángost enni, ezután hat körül értünk haza.

Összegezve a hétvégét, nagyon jó és kemény napokat zártunk.  Ha az utolsó két levezető utat nem nézzük akkor nyolcas nehézség alatt nem másztunk. Új távlatok nyiltak meg a gerecsében!

Képek az Illúzió-falról:
(BHSK blogról nyúlva) - utólag majd engedélyezik :)

Üdv
Fidi voltam

Desda tészta la testa..

Internationale mondatok, azok amik munka közben megfogannak a fejembe. Ejtsd: dészda(ez itt,(bayor)),tészta(magyar),lá tészta(fej(olasz)).
Pénteken kimentünk 30 fokos melegbe és közel 70% os páratartalommal boulderezni Schanzenerwald ba. Tudtam,hogy a kö(blokk) az áthajlása miatt megtartja a kiáramló hideget,hiszen majdnem mindíg sáros a fal töve. 20 foktól közel 70fokig dől a fal.
Kata,Marco és én. Később Lóránt is csatlakozik. Bemelegítünk,már vagy közel 3 órája nyomjuk a bouldereket,egyik utat próbálom a másik után összerakni,kisebb nagyobb sikerrel.
Majd átmegyünk egy problémához,a fal másik felére.
Széthullott ujjakkal próbálom betartani a beszállást,miből is egy elég teljes fesztávos peremre kell csapni. Tudom,ha rontok,jön a bőr lefelé a seggemmel együtt.
Beszállása SD. bal sarok a bal kéz alá,majd jobb láb nyomja a falat,jobb kéz peremen. Elugrok bal tart még a beszállón,sarok is,és jobb láb is. Majd jobb kéz akad a jobbos beszállótól legalább 1,6m ra lévő fogáson. Fellépek,majd bal kéz tovább húzós rejbungra,bal sarok feljebb húz,bal kéz tovább jobbra húzós taréjra(nekem 2 újas plusz hüvelyk újas csipi,majd  még pár perem,közben a szemem kiesik és...... MEGVAN.
Ezen napon a 4.-5. kisérletem,elötte ugyanígy szétesve 2 szer próbáltam.
Marco nemigazán tudja elkezdeni,Lóránt meg aszt mondja nehéz. Neki nem fekszik a boulder,viszont van 9 es útja.
Én örülök mert tudom,hogy életem idáig legnehezebb boulderje,és tudom,hogy itt lesz a legnehezebbje is elrejtve,ebben a blokk ban.

Fokozatot nem tudok,de azt tudom,hogy nehezebb a vasárnap próbált 7c s 20m es út kulcsánál.
Olyan 7A-7B között valahol félúton.
 A hétvégétől egy hetet Frankenjurán leszünk,szeretnék mászni hasonló,és nehezebb fokozatú bouldert a skála és a teljesítő képességem miatt is. Bár sérülésem van,bal könyök felett a bicepsz alja meghúzódott munka közben. Nem tudott regenerálódni a szervezet,korán kezdtem,nehezet emeltem. Ez lett a vége. Viszont bízok benn,hogy nem blahira megyek Frankenbe. Hiszen szeretenék valamit hazahozni.

Az Úr 2012. évének 19. hete

Szépen el volt tervezve előre hogyan fog zajlani a hét... napról napra, óráról órára.
Persze a terv egyből megdőlt, mivel hétfőn leszakadt az ég. Igy bemenkültem a terembe, ahol négy órát mászkáltam vertikálisan és horizontálisan. Néha szeretek bemenni a terembe, mert rengeteg arccal csak itt tudok találkozni. Lényeg a lényeg hogy jól legyalultam magam és vártam a szerdai egész napos Tardost, ahol a projektemre koncentrálhatok.

Tehát a szerdai nap Tardosra indultam Tündi és Gabó társaságában. Nagyon vártam hogy mi lesz itt mi fog várni minket, hogy fog menni a mászás... A nagy-fal mindig nyomaszt egy kicsit, nem tudom hogy miért... valami misztikum övezi. Igazából nem a nitt távokkal van bajom, csak úgy valami... egészében.
A szokásos első út a Moha és páfrány volt. Majd innen beszereltem az "utamba", a Zergevadászba. Egy hónapja másztam körülbelül ezelőtt, igy TR átmozogtam az utat, előrántottam emlékeimet a félhomályból.
Gabó eközben az Ébent és az Aranykort csapatta, Tündi pedig ugyanazokat amiket mi.
Eljött az én időm, először mászom előlbe a Zergevadászt... a nagy pihenőig simán megy, de itt túlizgulom a dolgot és beleülök... majd mégegyszer, de igy is örültem, mert láttam hogy igenis megmászom június hónapban. Dobtam rá mégegy próbát, ez már jobban ment... elégedett volt mindenki magával... rengeteget másztunk, teljesen elfáradtunk, ismét jó napot zártunk. Itt a nap csak hasznosan és kellemesen tellhet.

A csütörtöki napon a jól megérdemelt pihenőnket töltöttük (mászás nélkül). Vártuk a péntek délutánt hogy körülbelül egy év után visszatérhessünk kis-geribe... kiváncsiak voltunk hogy mi fog történni, hogy fog menni a mászás.
Délután négykor indultunk fehérvárról termászetesen Gabóval... Neki az Ekeke, nekem a Portland volt a kiszemelt út. Megérkezést követően Kavicsékkal találkoztunk, majd Bendivel és Bencével, akik előző nap értek haza angol turnéjukról, és másnap már geiben csapatták a clean utakat... elcsipték a srácok az életérzést. Kis beszélgetés, majd egy 7 körüli bemelegitő út a Zombi-falon... Ezután Gabó belemászik az Ekekébe... itt a cél a standlánc akasztása volt, valamint a beszerelés... sikerrel vette az akadályt.
Én következtem... nekem is ezek voltak a céljaim, bár ilyen nehézségű utakat még nem nagyon másztam, de mi baj lehet, ezért jöttem!
Köztesről köztesre haladtam... az első kettő ugye elég sima, majd jött a harmadik. Itt egy balos kis lépést szemeltem ki, ahonnan már ez is sima volt. A negyedik is simán ment...de az út csak itt kezdődik véleményem szerint. A következő akasztásig eléggé fel kell lépegetni, ahonnan firkáltam is egy nagyobbat, de aztán simán ment. A standolás előtt van egy nagyobb köztestáv, de az utolsó nittben megpihenve ment elsőre. KÉSZ!! napi projekt teljesitve mind a kettőnknek... Estére a kastélyból kiszökött két pulikutya boldogitott minket... sebaj...jó arcok voltak.

Másnap reggel ébredés, kaja, kávé...
-Lassan mehet a mászás?
-Hát lassan igen, miért mennyi az idő?
-Baszki 5:40 van!!!

Ez a párbeszéd hangzott el... csodálkoztunk milyen koraiak vagyunk... Rájöttünk, nem kell sietnünk. Igy még kis napozás, és ejtőzés is belefért 8ig, amikor már tényleg felvettük a beülőt és megindult az ostrom. Megbeszéltük, hogy egyszer mozoghatjuk át (bemelgités gyanánt) TR az utakat, majd kötél le... Gabó összerakta az utat... én is igy tettem, bár meglepődve beleülés nélkül ment egyben az út.
Tehát kötelek le, 1 óra pihi...napozás, kaja, miegymás.
Gabó következett ismét... az elején voltak kisebb nehézségei a kis peremeken, de hamar áthidalta, és egész jól ment neki a dolog a továbbiakban. Ismét rajtam a sor... Ment szépen az út egészen a standolásig, ahonnan hatalmasat boritottam...azt hittem ennél már nem is lehet nagyobbat ebből az útból... Gondoltam sebaj, legközelebb meglesz... Ismét nagy pihenő jött... Ekkor befutottak a többiek: Bölény család és Ágh Andris. Bölény visszatért a kihagyás előtti formájához, legalábbis ezt állapitottuk meg! Szóval hajrá...
Andrissal mászták sorra az egyre nehezebb utakat.
Végül 2-2 próbát csaptunk még a projektekre, sajnos sikertelenül...next time...
Az utolsó próbám nagyon jó volt... már megérintettem a standfogást, de innen jött a zakó, életem zakója... Rendesen pergett előttem a film... fantasztikus érzés volt... körülbelül mintha megmásztam volna az utat :)
De nem...igy erre a hétre marad...

Az eredeti terv szerint vasárnap délutánig maradtunk volna, de betört a hidegfront, meg eléggé szétmásztuk már magunkat... nem vagyok hozzászokva hogy egy nap alatt 4-5 darab 8+ fokozatú utat másszak.

Lényeg a lényeg, hogy nagyon kemény hetet zártunk... bár mindegyik ilyen lenne...
Képek:

Üdv

Fidi

Kecske-hegyi taknyolások

A hétvégén Budapesten volt programom, így rögtön Ágh Andris barátomra gondoltam, hogy a Nepáli kultúra megismerése után vele töltsem a nap hátralevő részét. Nem kellett sokáig győzködnöm, azonnal rákapott az ötletre. Így esett, hogy szombat délután 2 körül már a kecske-hegyi kőfejtő felé robogtunk. Izgatottam vártam mi vár rám, hiszen nemhogy kecske-hegyen, de még a Budai hegységben sem másztam soha.

A katlanba érve kellemes hűvös levegő és síri csend fogadott. Azonnal a falhoz siettem, hogy közelebbről szemügyre vegyem. Gyorsan rájövök, hogy itt szinte minden fal áthajlik, és igencsak meglettek "gyepálva" az elmúlt néhány évtizedben. Andris mesél néhány storyt a "hőskori" időkből miközben beöltözünk. Közben befut egy másik páros is akik rutinosan már be is felsőzik a nagy fal egyik standját. Mi is így teszünk így a nagy fal mindhárom standjában bent lóg egy-egy kötél. Kis tanakodás után a középső repedés melett döntök bemelegítő útként. Az első 5 méter után le esik a tantusz, hogy igen rosszul választottam. Ennek fizikai tünete a szarrápukkanás. Szinte képtelen vagyok megállni a csúszós lépéseken, és a fogásokat is nagyon nehezen találom el. Végül sikerül felmásznom a standig, de érzem, itt ma nem "potya" megmászások lesznek.Andris a faékest mássza, majd cserélünk. A faékessel egyszerűen nem tudok mit kezdeni. A lépések állapota még a középső repedésénél is szörnyűbbek. Próbálom felcibálni magam karból, de feladom. Mellettünk a srácok az Éterrel próbálkoznak. Tetszik az út nekem is, így rá is megyek. Elsőre többszöri beleülés árán sikerül feljutni. Nem akarom eljutni, hogy azt a fokozatot amit 1 hete simán on-sightoltam most toprope nem tudom kimászni. Andris is rámegy az útra, de kb ugyanúgy mozog benne...Felváltva dobjuk a próbákat, de csak nem akar beakadni. Időközben befut egy helyi arc is Kristóf személyében, aki próbálja elmagyarázni a legjobb bétákat, de makacsságunk határtalan, így a saját mozdulatainkkal próbálkozunk.Végül kb. az 5 kísérletre beakad. Kristóf fél év kihagyás után simán mássza az Étert és a Peremszerelmet is. Látszanak a begyakorolt mozdulatok, de ez akkor is szép teljesítmény. Miután már végképp elfogyott az erőnk és lehúztuk a kötelet, a fal aljában travizunk picit, majd összecuccolás és Go home...

Összefoglalva egy újabb fantasztikus napot töltöttem el a fővárosban, ahol meglátogattam a barátaim, és egy remek mászóhelyet és embereket is megismertem. Remélem még visszatérek ide is!:)

A nagy fal és a jobb oldali rész

Bal oldali rész

Andris a kunsztban

Én a kunszt alatt

Kristóf béta

....ynégerpék igévtéH

Kedd Kochel,

péntek Flintsbach Uwe útja,
 szombat Tomseinbeach,Hopfgarten im Brixental,Unterwindau str, Ausztria.