M á s z ó k a - B l o g: Bella Italia

Dórival, Kaviccsal és Mikivel 4-esbe vágtunk neki a nagy útnak. A terv az volt, hogy 1,5 napot töltünk Ljubjana mellett, ahol kavicsnak melója volt, majd 7 nap Arcoi csapatás. És ez így is lett.:)

Péntek hajnalban indultunk útnak, hogy reggel 10-re már ki tudjuk rakni Kavicsot a melóhelyen. Amíg Ő dolgozott, mi sem tétlenkedtünk. Megnéztünk egy közeli mászóhelyet. (Bohinjska Bela, Bohinj) Gyönyörű hegyek között vezetett az utuk Bohinj falaihoz. Kis keresgélés után, viszonylag könnyedén megtaláltuk a falakat, ahol a helyi erő már javában csapatta. (3-50 éves korig.) Mi sem tököltünk sokat, gyors melegítés és mászás... A fal jellemzően függőleges telis tele reibungal. Rögtön a bemelegítő út is tartogatott kisebb nehézségeket amit a további utak csak fokoztak. Egésznap tűző nap sütés és 20 fok feletti hőmérséklet volt, így fáznunk sem kellett. Este visszamentünk Kavicsért, majd vacsi, kis séte a faluban, egy sörözés a közeli kocsmában és pihi következett....

Hegyek mindenütt

Havas csúcsok is akadtak

Bemelegítő

Local power 1

Local power 2

Mászókázom :)

A nagy fal telis tele csemegékkel


Tájkép

Másnap Kavics csak délig melózott így mi sem merültünk bele a mászásba, inkább elmentünk megnézni a Bledi tavat és környékét. Azt hiszem a képek magukért beszélnek. Csodálatos volt.....

Dórival a stégen, háttérben a tó és a vár

Kis szigetecske templommal

Pihi egy padon

Kavics pontosan végzett, így 12:30 kor már ismét pályán voltunk és robogtunk Arco felé. Az út igen hosszú volt, de megérte. Még világosba vertük fel a sátrainkat a Zoo camp-be, majd egy kis Arcoi város nézés következett. (Dóri és Én most voltunk itt először.) Megkostóltuk a hires Arcói fagyit végig mentünk a sétálóutcán, majd vissza a camp-be, pihi...

Az alaptábor

Másnap kicsit elhúzódik a reggeli kelés és készülődés, de 10 körül végül sikerül elindulnunk. Mielőtt elhagynánk Arcot még végigfutunk a boltokon, majd irány Rovereto környéke, ahol mindenki számára új szektort látogatunk meg. Gyönyörű kompakt kőzet szikrázó napsütés és bitang hosszú utak. Valami ilyesmi fogadott minket. A szektor viszonylag új lehet, mert se egy cipőnyom se egy zianyom nem volt a falon, így még élvezetesebb volt az On-sight mászás. Mászás után kis shoppingolás Rovereto-ban, majd este újabb séta Arcoban és pihi....

Miki és egy gyöngyszem

Én és egy másik :)

Szép kis falrész, tele "nehéz" utakkal

Másnap ismét Roveretó környéke és ismét egy új szektor. A nap még mindig ezerrel süt és a Fal újból déli. :) Aznap annyira, meleg volt, hogy szinte már nehezünkre esett a falon maradni. Nem is másztunk aznap semmi nehezet. Megpróbáltam minél több és minél hosszabb utat mászni. Nagyából sikerült is. Este mennyei pizzát ettünk Arcoban, majd fagyi és pihi....

Kavics csapatás közben

Miki biztosít

Még mindig kavics

Élvezem a napot

A következő nap kavics és Miki nagyfalazni mentek. Mi úgy döntöttünk, hogy a délelőttöt nyugdíjas olaszba töltjük el. Azaz későn kelés lassú készülődés, vásárolgatás a piacon, kávézgatás a sétálóutcán stb... Délután a közeli Sao Paulo falára mentünk fel sport mászni, ahol kalandos mászások és zsírbánya fogadott. Asszem ez volt az egyetlen szektor ahova nem szívesen megyek vissza... Este mindenki épségben megérezett az alaptáborba, ahonnan az élménybeszámolókat követően Riva del gardába mentünk, hogy kézzel fogható közelségbe kerüljünk a Garda tóval. Gyönyörű kis városka, hangulatos sikátorokkal teli. Igazi mediterrán kikötő város, mintha valamelyik horvát tengerparti városkában sétálgatnánk.

Kilátás Sao Paoloról

Én a Sarcha pataknál

Másnap korán ébredünk és rutinosan készülődünk, így viszonylag korán elérjük a közeli Belveder falait. A nap ma is szikrázóan süt de a hőmérséklet már elviselhető. Talán a legszebb utakkal találom szembe magam itt. 15-20 méter között hosszúságok, enyhén áthajló falak, oldott formák és végig konstans nehéz utak. Este ismét shoppingolás, iszogatás kis társas,miközben cseh szomszédaink gitárral és énekléssel szórakoztatnak, majd pihi....

Kilátás a falról

Dóri mászóka közben

Lustálkodás

Én és a tó

Egy kis pitty-putty

Alattunk egy kis városka

Papper in action

Kavics mászókázik

Egy másik szépség

Reggel szomorúan vesszük tudomásul, hogy amit egész héten előjeleztek valóban, bejött. Itt a szar idő. Totál beborulva mindenhol, és bármikor eshet. Mivel a következő napokra mégcsunyább időt mondanak, az indulás mellett döntünk. Összepakolunk és hazamenetel előtt még egy barlangszerű áthajló szektort megnézünk. Itt persze szárazak az utak, de én nem érzem a motivációt a mászásra. Miki viszont igen, így Ő mászik egyett, majd megindulunk haza felé a végtelen úton. Kavics és Miki váltva nyomják le a 830 km-et. Mit is mondhatnék? Hosszú volt, de megérte. :) Először voltam Arcoban, de biztos nem utoljára. :) Bár szerintem ezzel mindenki, így van aki egyszer erre a helyre merészkedik....